Por a kiszáradt mocsárból
(Rovat: Időjárás és előrejelzése, A hét képe - 2023.10.06 07:15.)

Irán, Afganisztán és Pakisztán nagy területeit lepte el szeptember közepén az egészségre is ártalmas finom por.

A levegőt szennyező sűrű por forrása az időszakos Hámun-mocsár, amely most teljesen kiszáradt. A jelenség az amerikai Suomi NPP földmegfigyelő műhold VIIRS (Visible Infrared Imaging Radiometer Suite) műszerével készült, alább bemutatott képen jól látszik.

A szél szeptember 22-én dél-délkeleti irányba szállította a port az iráni Zábol (Zábul, Zabol) városát részben körülölelő Hámun-mocsár területéről, amelynek körvonalait – valamint az országhatárokat – a Suomi NPP műholdképen megjelölték. (Kép: NASA Earth Observatory, Michala Garrison / VIIRS adatok, NASA EOSDIS LANCE, GIBS/Worldview, Suomi National Polar-orbiting Partnership)

Amikor a mocsár kiszárad, tartós porviharok forrásává válik. Ráadásul egy itt szokásos időjárási jelenség, az május végétől szeptember végéig szinte folyamatosan, északnyugat felől fújó ún. 120 napos szél gondoskodik arról, hogy a por nagy mennyiségben, messzire eljusson. (Szeptember 18–25. között naponta, többféle műholddal készített képek alapján egy animáció a porvihar dinamikáját is érzékelteti.)

Az Irán délkeleti részén fekvő, dél felől az Ománi-öböl által határolt Szisztán és Beludzsisztán tartományában több mint 1300 ember fordult orvoshoz légzőszervi és szívpanaszokkal a porvihar következtében, de a jelentések szerint a csökkent látótávolság miatt legalább hárman vesztették életüket balesetekben.

1999 óta a Hámun-mocsárnál egyre gyakoribbá váltak a száraz időszakok, egyrészt időjárási okok, másrészt a megnövekedett, főleg mezőgazdasági vonatkozású vízigény miatt. Az egészségügyi problémák és balesetek mellett a porvihar következtében például iskolákat kell bezárni, és a termés is károsodhat. A 2000 és 2004 között tartó hosszú száraz időszakra vonatkozó becslések szerint a porviharoknak betudható gazdasági kár akkor 200 millió amerikai dollárnak megfelelő összeg volt. A világ számos más területén – például Kaliforniában az Owens-tónál, Kínában az Ebinur-tónál, vagy talán a legismertebb ilyen helyszínen, a közép-ázsiai Aral-tónál – az egyre csökkenő vízfelület és a szárazra kerülő egykori meder ugyancsak jelentős porviharok forrása.