Két kék üveggolyó
(Rovat: Időjárás és előrejelzése, Az Apollo holdprogram - 2023.02.19 07:15.)

A híres felvétel felhasználásával tesztelték a világ egyik legnagyobb számítógépén az új éghajlati modellt.

Az ikonikus felvételt immár több mint fél évszázaddal ezelőtt az Apollo–17 egyik űrhajósa készítette (hogy Eugene Cernan, Ronald Evans és Jack Schmitt közül pontosan melyikük, azt máig sem lehet tudni), kihasználva a lehetőséget, hogy a Hold felé tartó űrhajóból éppen a Föld teljesen megvilágított oldala volt látható. A világűr sötétjében lebegő Föld látványa annak idején hozzájárult a környezetvédő mozgalmak kibontakozásához.

Ezt a felvételt használták a németországi Max Planck Meteorológiai Intézet (MPI-M) kutatói a földi éghajlatot modellező számítógépes programjuk ellenőrzésére, pontosabban 1972-es időjárási adatok segítségével az akkori időjárási kép szimulálására. A több száz éghajlati paramétert kezelő modelljükbe az Apollo–17 1972. december 7-i startja előtt két nappal rögzített időjárási adatokat táplálták be, majd modelljükkel előállították a kép készítése időpontjának időjárási helyzetét. Mint elmondták, tulajdonképpen fél évszázad késéssel elkészítették a két nappal előre szóló időjárás-előrejelzést.

Balra az eredeti „Kék üveggolyó” felvétel látható, amelyet az Apollo–17 űrhajósai 1972-ben készítettek. Jobbra a két nappal korábbi meteorológiai adatok alapján számítógépes modellel előállított felhőkép, amely rendkívüli hasonlóságot mutat a tényleges helyzettel. (Kép: NASA / MPI-M, DKRZ, NVIDIA)

Az eredeti felvételt a számítógéppel előállított képpel összehasonlítva megdöbbentő a hasonlóság. Az Afrika egyenlítői vidéke fölött látható felhőörvények és a kontinenstől délkeletre elhelyezkedő nagy felhőtömb részletei egyaránt könnyen megfeleltethetők egymásnak a két képen. A modellel nemcsak egyetlen, az eredeti felvétel készítési időpontjának megfelelő helyzetet állítottak elő, hanem folytatták az idősort, bemutatva, milyen képet láthattak az űrhajósok a továbbiakban, ahogy a Föld elfordult. A szimuláció nemcsak a légkör, hanem az óceánok állapotát is bemutatja.

A Német Éghajlati Számítóközpont, az NVIDIA vállalat és a Max Planck Meteorológiai Intézet munkatársai által készített szimuláció. (Forrás: YouTube, Deutsches Klimarechenzentrum)

A szimulációt a két évtizede tartó fejlesztés eredményeképpen létrehozott, a légkör, az óceánok és az éghajlat ICON modelljének legújabb, 1 km-es felbontást lehetővé tevő ICON-2.6.6-rc változatával készítették. A légkörben 90 szinttel, szintenként 335,5 millió ponttal, az óceánoknál 128 szinttel, szintenként 237 millió ponttal végezték a számításokat, a Német Éghajlati Számítóközpont (DKRZ) Levante szuperszámítógépén. A kapott adatokat az NVIDIA Omniverse rendszerével jelenítették meg.