Légköri porfolyam
(Rovat: Időjárás és előrejelzése, Környezetünk védelme - 2022.03.26 07:15.)

A szaharai port ezúttal nem az Atlanti-óceán, hanem Európa felé sodorta a szél, a porból hazánkba is jutott.

2022. március 15-én az Észak-Afrikában felkavart por a Földközi-tengeren keresztül elérte Európát, elsősorban Nyugat-Európát. Helyenként az égboltot narancsszínűre festették a lebegő porszemcsék, romlott a levegő minősége és por rakódott a síterepekre. A port a Celia névre keresztelt ciklon és az ezzel együtt kialakuló úgynevezett légköri folyó sodorta magával, amely a Kanári-szigeteken még havazást is okozott. A légköri folyók általában heves csapadékot okoznak, de gyakran előfordul, hogy port sodornak magukkal.

Az elmúlt négy évtizedben az Északnyugat-Afrika térségében kialakuló légköri folyók 78%-a hozott szaharai port Európába. A légköri folyók szállította pornak fontos szerepe van az éghajlat és a levegőminőség alakításában.

A NASA NOAA–20 műholdja VIIRS műszerével 2022. március 15-én készült felvétel az Európa felé tartó porfolyamról. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens; VIIRS adatok: NASA EOSDIS LANCE, GIBS/Worldview és Joint Polar Satellite System [JPSS])

A bemutatott felvételt a NOAA–20 műhold látható és infravörös képalkotó sugárzásmérője (VIIRS) március 15-én készítette. A képen jól látható, hogy a délebbről induló porfolyam Algériát, Európában pedig elsősorban a Pireneusi-félszigetet és Franciaországot borítja be, ezeken a területeken különösen feltűnő volt a levegő minőségének romlása. A másik képen a porcsóva terjedése látható a NASA Goddard Űrközpontban működő éghajlat-modellezési központ légköri modelljének 5. változata (Goddard Earth Observing System Model, Version 5, GEOS-5) alapján.

A porfelhő terjedésének modellje. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens; GEOS-5 adatok: Global Modeling and Assimilation Office at NASA GSFC)

Évente több mint 100 millió tonna port fúj el a szél a Szaharából, évente legalább néhány alkalommal észak felé, azaz Európa irányába. Az elsodort pornak jelentős szerepe van az éghajlat alakításában, és hatással van a biológiai rendszerekre is, mert elnyeli, illetve visszaveri a Nap sugárzó energiájának egy részét, miközben vasat és más, a fitoplankton számára fontos tápanyagokat szállít az óceánokba, tengerekbe. A levegőben lebegő porszemcsék kondenzációs magokként segítik a felhőképződést, magának a pornak és a felhőknek az együttes hatására csökken a hőmérséklet. A levegő minőségének romlása viszont káros hatással van az egészségre. A hótakaróra rakódó por sötétebb árnyalatúra színezi a havat, ezért megnő a hőelnyelés, gyorsul a hó olvadása. Az egyik hasonló, 2021-ben történt esemény során a mérések szerint 40%-kal csökkent a hóval borított felszín fényvisszaverő képessége (albedója), aminek következtében nem egészen egy hónap alatt felére csökkent az Alpokban a hóréteg vastagsága. Az idén márciusi esemény hasonló hatása egyelőre nem ismert, de az már biztos, hogy a tavalyihoz képest az idei légköri folyó több port szállított.