Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

A Szahara pora
(Rovat: Időjárás és előrejelzése, Amerikai távérzékelő műholdak - 2020.07.11 07:15.)

Nem először fordult elő, hogy nyáron a szaharai homok átjut az Atlanti-óceán túlsó partjára, idén júniusban azonban a jelenség szokatlanul erős volt.

A Nemzetközi Űrállomáson dolgozó Doug Hurley az Atlanti-óceánt átszelő porszalagot bámulatosnak írta le. Később a porfelhő beborította a Karib-tenger térségét, az Egyesült Államok délkeleti részén pedig több államban is olyannyira elsötétítette az eget, hogy a jelenséget az amerikai meteorológusok a „történelmi” jelzővel illették. A minősítést a mérési eredmények is alátámasztják.

Június 20-án az amerikai Aqua műhold MODIS képalkotó spektrométerével végzett mérésekből származtatott aeroszol optikai mélység adatok a por olyan erős koncentrációját mérték az Atlanti-óceán fölött, mint a műhold 2003-as pályára állítása óta még soha. Az aeroszol optikai mélység (AOD, aerosol optical depth) olyan arányszám, amely megmutatja, hogy a légkörben lebegő részecskék a fény hányadrészét nem engedik átjutni a légkörön. Néhány nappal később Barbadoson az AERONET szenzorral az 1996 óta végzett mérések történetében a legnagyobb AOD értéket jegyezték fel.


Az aeroszolook optikai mélysége június 27-én az Atlanti-óceán fölött. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens / Global Modeling and Assimilation Office, NASA GSFC)

A porcsóva hossza júniusban több ezer kilométer volt. Amikor az eleje elérte Puerto Ricót, az égbolt sárgásszürkévé vált, a strandokat le kellett zárni, a levegő minősége pedig rohamosan romlott. A Puerto Ricó-i Egyetemen működő, a levegőminőséget monitorozó központ munkatársa szerint az utóbbi 50 évben nem tapasztaltak a térségben ilyen rossz levegőminőséget, több karibi szigeten a helyzetet veszélyesnek minősítették.

A bemutatott képeket a NASA Goddard Földmegfigyelő Rendszer (GEOS) modellje alapján készítették, a sorozaton jól követhető, ahogy a por lökésekben zúdult át az óceán túlsó partjára. A jelenség súlyosan érintette a Zöldfoki-szigeteket, de ott, az afrikai partoktól nem túl távol a szaharai por érkezése gyakran előfordul. Az óceán nyugati partjára viszont csak ritkán jut át a por, és ha mégis, akkor sem a most tapasztalt mennyiségben. Az amerikai kontinensen a Karib-tenger térségét érintette legsúlyosabban a porvihar. Amikor a porcsóva elérte az Egyesült Államok területét, Floridában, Texasban és Georgiában a környezetvédelmi ügynökség mérőállomásain a szálló finom por (PM2,5) mennyiségét „egészségtelen szintűnek” mérték, ami a levegőminőségi index 151–200 közötti értékét jelenti. Ez azért alakult így, mert a porfelhőből először a nagyobb szemcsék hullanak ki, míg az emberi egészségre nagyobb veszélyt jelentő, finomabb szemcsék hosszabb ideig lebegnek, távolabbra eljutnak.


Az aeroszol optikai mélységének alakulása június folyamán, amint a porfelhő átszelte az óceánt. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens / Global Modeling and Assimilation Office, NASA GSFC)

A meteorológusok számára elsősorban azért érdekes a jelenség, mert a száraz, poros légtömegek megakadályozzák a felhők képződését, és így megelőzik a hurrikánok kialakulását. A jelenség a járványügyi szakembereket is érdekli, mert a porcsóvát alkotó szemcsék vírusok és baktériumok hordozói lehetnek. Az éghajlatkutatók arra mutatnak rá, hogy az ilyen nagyléptékű események során a por annyi fényt nyel el, hogy az már megváltoztatja a Föld légkörének energia-háztartását. A tápanyagokban szegény vizekben a porral érkező tápanyagok kiválthatják a fitoplankton virágzását, ami kritikus jelentőségű a tengeri tápláléklánc szempontjából, emellett pedig fontos, bár még nem teljesen tisztázott szerepe van a szén körforgásában. Mivel a Mexikói-öböl vize tápanyagokban gazdag, ott ez a hatás kevésbé érvényesül, ha azonban a por Közép-Amerika fölött átjut a Csendes-óceán tápanyagokban egyébként szegényebb vizébe, akkor ott a hatás jelentősebb lehet. Hasonlóképpen fontos és kedvező hatása lehet a szakarai eredetű, tápanyagokban gazdag pornak az Amazonas vidékének esőerdőiben, ahol megtermékenyítően hathat a tápanyagokban elszegényedett talajra.


A porfelhő magassága Dominika fölött 2020. június 23-án a CALIPSO műhold CALIOP (Cloud-Aerosol Lidar with Orthogonal Polarization) lidarműszerével végzett mérések alapján. A felhő magassága elérte a 4 kilométert, de 1 km alatti magasságban is jelentős volt a por mennyisége. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens / CALIPSO)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024