Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

30 éve startolt az első Meteosat
(Rovat: Időjárás és előrejelzése, Kontinensünk űrtörténelme - 2007.11.23 07:22.)

Az akkor még igen fiatal Európai Űrügynökség az első geostacionárius meteorológiai műholdját 1977. november 23-án állította pályára.

Mindennapi életünket sok szempontból befolyásolja az időjárás. Végső soron az időjárástól függ a termés, a jólét. A társadalom számára nyilvánvaló gazdasági és szociális előnyöket jelent a megbízható előrejelzés, ami manapság szinte elképzelhetetlen volna a műholdas adatok nélkül.


A Meteosat-1 első képe a greenwichi meridián és az Egyenlítő metszéspontja fölötti geostacionárius pozícióból. (Kép: ESA)

Az elmúlt három évtizedben a meteorológia fejlődését meghatározta a számítástechnikai eszközök kapacitásának növekedése, illetve a műholfelvételek, majd a műholdas mérésekből származtatott adatok beépítése a modellszámításokba. Az időjárás-előrejelzés már a korai civilizációk számára is létfontosságú volt. Visszatérő csillagászati és meteorológiai jelenségeket használtak az évszakok változásának követésére, az azokhoz való alkalmazkodásra. Az 1970-es években a pontos előrejelzések kb. egy napra voltak érvényesek, legfeljebb néhány száz kilométeres körzetben. A meteorológusok a várható időjárást a földfelszíni mérőhálózatból kapott adatok alapján és néhány felsőlégköri mérésből igyekeztek megbecsülni.


Az első élő televíziós időjárás-előrejelzés a BBC-nél, 1954-ben. (Kép: Met Office, UK)

Manapság a numerikus előrejelzésekbe olyan modern műholdaktól származó adatok ezreit táplálják be naponta, mint például a második generációs Meteosat-holdak (Meteosat Second Generation, MSG). Mind a modellek felállítása, mind az eredmények finomhangolása persze továbbra is a szakemberek dolga. Ez utóbbiban a valós időben kapott felhőzeti képek nagy segítségükre vannak. Az azonnal rendelkezésre álló műholdas információk az extrém időjárási helyzetek, pl. a gyorsan haladó zivatarzónák követésében is fontos szerepet játszanak.


A Meteosat-8 képsorozatán az Isabel hurrikán mozgása követhető. (Kép: EUMETSAT)

A 36 ezer km magasan keringő, s éppen 1 napos keringési periódusuk miatt a Földről állni látszó geostacionárius műholdak egyszerre a felszín nagy részét tudják megfigyelés alatt tartani. Ezzel a földi meteorológiai mérőhálózat „lyukait” is betöltik. (Elég arra gondolni, hogy a szárazföldekre hulló csapadék túlnyomó része az óceánok felől érkezik, ahol természetesen igen hiányosak a felszíni méréseink.)

Az űrbe telepített eszközök nem csak a felhőzet, az időjárási frontok képeit közvetítik, de mérik a légkör fontos összetevőit (pl. a vízgőz, az ózon koncentrációját), a levegő, a felszín hőmérsékletét. Radaros módszerekkel a tenger hullámzó felszínének megfigyelése alapján a szél erősségére és irányára következtetnek.

Az időjárás előrelzése különösen három nagy gazdasági ágazat – az építőipar, a közlekedés és az energiaszektor – számára fontos. Ezeken a területeken a Meteosat rendszer évente euró-tízmillókban becsülhető hasznot hoz. Nehezebben mérhető a precíz prognózisokak az a haszna, ami emberéletek megmentésében, mindennapi létünk kényelmesebbé tételében, jobb tervezhetőségében jelentkezik.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024