A koronavírus és a SETI
(Rovat: Idegen civilizációk? - 2020.08.28 07:15.)

Elsőre talán furcsának hangzik a két téma összekapcsolása, de nem: nem valamiféle összeesküvés-elmélet.

Viszont kiderül belőle, hogy mit gondolnak egy esetleges kapcsolatfelvétel bizonyos vetületeiről a témával foglalkozó kutatók még a 21. században is.

Amúgy a szóban forgó a tanulmány két okból lehet érdekes a számunkra. Először is azért, mert egy közvélemény-kutató cég bevonásával reprezentatív (!) felmérést végeztek Nagy-Britanniában azzal kapcsolatban, hogy „ha… a tudósoknak egyértelmű földönkívüli (idegen életforma) jeleit sikerülne fogni”, akkor ki lenne illetékes a válaszadásban? Nos, kb. 39 százalék szerint a tudósok. A második helyet a „nem tudom” foglalta el (kb. a válaszadók 23 százaléka), míg a választott képviselők 15, a véletlenszerűen kijelölt képviselők és a világméretű népszavazás 11–11 százalékot kaptak. Ezek eléggé érdekes eredmények ahhoz, hogy kitérjünk rájuk még akkor is, ha más országokban/kultúrákban talán más jönne ki.

(A kép forrása)

A történet másik fele viszont az, hogy bár a szerzők kijelentik, hogy nem kívánják vizsgálni egy esetleges első kapcsolatfelvétel feltételezett hatását, valójában éppen ezt teszik, amikor a COVID-19 mellé párhuzamba állítják a SETI-t – azt sugallva, hogy bizonyos értelemben egyformán jelentős dolgokról van szó. Miként fel is sorolják: mindkét esetben

• olyan krízissel van dolgunk, amely esetleges megoldásában a tudomány alapvető szerepet játszik;
• jelentős a politikai, morális, társadalmi és gazdasági hatásuk;
• mindenkit érint;
• „a derült égből” csap le közénk.

Viszont mi lenne, ha egy, az idegen civilizációk kutatásában bekövetkező áttörést inkább egy „delfinnyelv” megfejtéséhez hasonlítanánk? Vagy mondjuk a lineáris A íráséhoz? Elvégre az is egy számunkra idegen civilizáció „üzenete”. Egy ilyen áttörés minden bizonnyal megjelenne a hírportálok tudományos rovatában – aztán az élet menne tovább. Vagyis: amikor egy hasonlatot használunk valaminek a leírására, viszont eközben semmit sem tudunk a kérdéses dologról, akkor maga a hasonlat határozza meg, hogy milyen következtetésre jutunk, és az vitathatatlan, hogy a koronavírus nagyon is érinti a mindennapjainkat. Ám, bár szeretjük azt hangoztatni, hogy egy kapcsolatfélvétel „mindent megváltoztatna”, ezen a ponton érdemes rákérdezni, hogy miért is?

Azaz ne keverjük össze azt, hogy valami tudományos szempontból jelentős-e, azzal, hogy közvetlen és alapvető hatása lenne-e az életünkre. Nem csak az alkalmazott tudományoknak van létjogosultsága még akkor sem, ha érthető, hogy a SETI több okból is ráállt az „ez a legfontosabb kérdés” típusú kommunikációra. Részben azért, mert az 1960-as évek elején, a modern tudományterület kialakulásakor gyakorlatilag az összes amerikai művelője a klasszikus sci-fi rajongója volt, és ott valóban alapvető kérdésként tárgyalták az idegen fajokkal való kapcsolatfelvételt. Ami nem különösebben meglepő. Részben pedig azért, mert a SETI mindig is ki volt téve „kuncogási faktornak” (vagyis annak, hogy könnyű nevetségessé tenni), tehát a művelői kénytelenek voltak folyamatosan a fontosságát hangsúlyozni. Például, amikor arról próbálták meggyőzni az adófizetőket, hogy fontos témákkal foglalkoznak. Vagy éppen más tudományterület kutatóit.

Mint ahogy mondjuk a részecskefizikusok is folyamatosan a saját területük jelentősége mellett érvelnek – csak éppen nekik nem kell azt is hozzátenniük, hogy a Higgs-bozon felfedezése mindent megváltoztat. Elég az is, hogy tudományos szempontból fontos.