Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Szegő Károly (1943–2022)
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar, Álmuk a világűr - 2022.01.26 07:15.)

Életének 79. évében elhunyt a magyar űrkutatás egyik legkiemelkedőbb egyénisége.

Az elhunytról munkahelye, az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpontja főigazgatója, Lévai Péter emlékezett meg a kutatóközpont honlapján. Eszerint Szegő Károly tudományos tanácsadó, az MTA doktora, a Wigner FK professzor emeritusa 2022. január 22-én váratlanul hunyt el.

Pályáját elméleti részecskefizikusként kezdte, csoportelméleti módszerek alkalmazásával foglalkozott. Érdeklődése az 1980-as évek elején fordult az űrfizika felé, különösen az üstökösök felszínét, a felszíni folyamatokat, a napszél és az üstökösök kölcsönhatását vizsgálta. Társvezetője volt a Halley-üstökös megismerésére nemzetközi részvétellel indított szovjet VEGA küldetés (1986) irányító testületének. E kutatás során az emberiség történetében először készítettek képet egy üstökös magjáról, meghatározták az üstökösmag méretét, forgását, modellezték az üstökös felszíni aktivitását. Az 1980–87 közötti időszakban született tudományos közleményei közül négy bekerült a Naprendszer kutatása témakörben világszerte legmagasabb idézettséggel rendelkező 7 publikáció közé. Eredményeit 1986-ban Állami Díjjal ismerték el.

A későbbiekben vendégkutató volt a NASA Pioneer-Venus Orbiter küldetésében, társkutatóként részt vett a Mars vizsgálatára 1988-ban indított Fobosz-2 plazmafizikai kísérleteiben. Jelentős eredményeket ért el a Vénusz tanulmányozásában. Társkutatója volt a NASA által a Szaturnusz bolygó tanulmányozására indított Cassini űrszonda plazmafizikai kísérleteiben, majd az ESA Rosetta küldetésének plazmafizikai kísérletében. Ez 2014-ben érte a 67P/Churyumov-Gerasimenko–üstököst. Az utóbbi években a Merkúr bolygóhoz küldött BepiColombo nevű ESA küldetés SERENA plazmakísérletében vett részt.

Szegő Károly az 1975-ben megalakult MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet első igazgatója volt egészen 2002-ig. 2002–2012 között a Magyar Tudományos Akadémia Kutatóintézeti Főosztályának főosztályvezetőjeként szervezte és támogatta az akadémiai kutatóhálózat munkáját.

Szegő Károly munkásságát a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) örökös tiszteletbeli elnöke, Almár Iván is méltatta a társadalmi szervezet honlapján megjelent nekrológban. Így fogalmazott:

Szegő Károly a múlt század utolsó két évtizedében a magyar űrkutatás kiemelkedő, nemzetközileg is elismert alakja volt. Már korábban is előadásokat tartott a MANT elődjének, a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztályának fontosabb rendezvényein. Az 1986-ban megalakult MANT egyik alapító alelnökeként került a Társulat vezetői közé. Ettől kezdve egészen 2003-ig (ekkoriban került át a KFKI-ból az MTA egyik főosztályára, annak vezetőjének) minden egyes tisztújításkor alelnök maradt.

A Halley-üstököst megközelítő VEGA küldetésbe bekapcsolódva szerzett nemzetközi hírnevet a magyar űrkutatásnak, és egyben fontos kapcsolatokat épített ki a programban érintett európai és amerikai űrkutatási intézményekkel, főleg a ESA-val és a NASA-val. Jól jellemzi nemzetközi elismertségét az a tény, hogy Carl Sagan társaként szakértőként szerepelt a két VEGA útját követő amerikai tévéműsorban.

Nagy segítséget nyújtott a MANT nemzetközi kapcsolatainak kiépítésében. Nagy szerepe volt abban, hogy a MANT és az amerikai Planetary Society ezekben az években gyümölcsöző együttműködést folytatott. A NASA-val való kapcsolatai révén jutottak el a MANT-nál pályázó fiatalok legjobbjai az alabamai Huntsville űrtáborába, ahol rengeteget tanulhattak. Az ő hatására ajánlotta fel 1992-ben a NASA, hogy Magyarországra telepíti a Naprendszer kisebb égitestjeire vonatkozó adatbázisát, hogy azok az európai kutatók számára is könnyen hozzáférhetők legyenek. A Nemzetközi Asztronautikai Akadémia (IAA) rendes tagjaként, sőt az alaptudományi szekció vezetőségi tagjaként segítette kapcsolatainkat az IAA-val. Igen aktív tagja volt a nemzetközi űrkutatási szervezetnek, a COSPAR-nak, ahol tudományos eredményeit rendszeresen előadta és publikálta.

Életében sokféle elismerést kapott a MANT-tól is. 1989-ben megkapta egyesületünk legmagasabb elismerését, a Fonó Albert-díjat, 1991-ben pedig a MANT javaslatára MTESZ Díjban részesült.

Szegő Károly azon magyar tudósok egyike volt, akik korán felismerték az űrkutatás jelentőségét az Univerzumban lezajló folyamatok megfigyelésében és értelmezésében. Váratlan halála előtt röviddel még hozzászólt a Magyar Űrkutatási Tanács ülésén elfogadott határozathoz. Hozzá hasonló széles áttekintéssel tudományágunkról nagyon kevesen rendelkeznek hazánkban. Bölcsessége és tájékozottsága nagyon hiányozni fog nemcsak egyesületünknek, de az egész magyar űrkutató közösségnek is.

Nyugodjék békében!

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021