Űrprogram Székesfehérváron
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar, Szakmapolitika - 2021.09.02 07:15.)

„Szakmai jövőkép 25 év tapasztalatával” – ezzel a mottóval rendezték meg 2021. augusztus 25–27. között a GISopen konferenciát Székesfehérváron.

A helyszín az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának Geoinformatikai Intézete volt. A 25., jubileumi rendezvényen ismét személyesen találkozhattak a geodézia, a geoinformatikai és a térinformatikai szakmák képviselői, de lassan az is hagyománnyá válik, hogy a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) külön szekciót tart aktuális űrkutatási témákról. Az utolsó nap délelőttjén tartott űrprogramot Bacsárdi László a MANT alelnökeként nyitotta meg.

Bartóki-Gönczy Balázs jogász (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) Geopolitikai feszültségek a világűrben című előadása nem a jogi részletekről, hanem aktuális, közérdeklődésre számot tartó témákról szólt. Jól érzékeltette, mennyire megoszlanak a vélemények például az „űrbányászatról” és mennyire másként értelmezik az erről szóló egyezményeket a különböző államok, szervezetek.

Arra a kérdésre is több válasz adható, hogy hol kezdődik a világűr, illetve kit nevez(het)nek űrhajósnak. Both Előd, a MANT elnökségi tagja előadásában részletesen foglalkozott ezekkel válaszokkal és felhívta a figyelmet, hogy a MANT az ősz folyamán beszélgetést tart ezekről a témákról. Az űrturizmus élénkülésével jöttek elő ismét ezek a kérdések előtérbe, és úgy tűnik, a korábban szinte teljesen állami finanszírozású tevékenységek, köztük az emberes űrrepülés is legalább részben kereskedelmi alapúvá válik.

Arnócz István, a MANT főtitkára a konferencia fő témájára való tekintettel elsősorban arról beszélt, hol a helye a távérzékelésnek a startupok világában. Az űrből nagy mennyiségű adatot lehet nagy területekről szerezni és automatikus feldolgozással tudják őket hasznosítani az erre alakult cégek. Az előadó felhívta a figyelmet e vállalkozások finanszírozási problémáira, de arra is, hogy vannak megoldások, például az ESA inkubációs központja.

Milánkovich Dorottya (C3S Kft.) azt mutatta be, milyen nagy szerepük van a kisműholdaknak napjaink űrtevékenységben. Az előadó éppen azt a céget képviselte, amely a 10 nappal korábban felbocsátott RadCube műhold nagy részét készítette. A Lurdy Ház tetején működő vevőállomásuk veszi a műhold adatait, s a Both Előd előadása közben történt áthaladást is észlelték. Így nagyon friss információkat kaptunk arról, hogy a műholdon minden rendben működik. A C3S Kft. hazánk egyik legnagyobb űripari vállalkozása, a fejlesztési terveikről szóló részletek megmutatták, milyen lehetőségek vannak még az ilyen kisműholdak terén.

Molnár Gábor geofizikus a CORONA műholdképek ortokorrekciójának elméletéről és gyakorlatáról beszélt. Az USA legkorábbi kémműholdrendszere 1958 és 1972 között készítette felvételeit, főként a Szovjetunió „legérdekesebb” területeiről. Nagy területeket örökítettek meg nagy felbontásban, a 12 méteres pixelméret 2 méterre csökkent a program végére. Bizonyos esetekben fél méteres felbontást is el lehetett érni kisebb területekről. Ma már a képek nem titkosak, sőt egy részük le is tölthető az internetről. Az eredeti panorámaképek azonban a készítésük technikája miatt is hibáktól, torzításoktól terheltek. Az előadó bemutatta, hogy ortokorrekcióval, illesztőpontokkal hogyan lehet rendbe hozni ezeket a felvételeket.

Bacsárdi László a BME docenseként és az űrmérnök képzés szakfelelőseként beszélt a hazai képzésről. Az űrmérnök szakról 2016-ban, éppen az Óbudai Egyetemen volt az első nagy szakmai beszélgetés, igaz nem Fehérváron, a GISOpen helyszínén, hanem Budapesten, a Tavaszmező utcában, a MANT szervezésében tartott Űrkutatás Napján. Ezen az előadáson hallhattunk arról, mi minden történt azóta, milyen rögös úton lehetett eljutni az akkreditálásig, kik és milyen képességekkel, végzettséggel jelentkezhetnek a 4 féléves mesterképzésre, milyen kötelező és választható tárgyak lesznek és miért fontos mindez. Utóbbit aligha kell bizonygatnunk az Űrvilág olvasóinak. Mivel hiány van magasan képzett szakemberekből „űrközeli” területeken, ezért az is kétségtelen, hogy nem lesznek elhelyezkedési gondjaik.

A zárszóban Földváry Lóránt, a GISopen fő szervezője elmondta, hogy az előadások felvételei – és nem csak az űrkutatásiaké, hanem a teljes konferencia összes előadásáé – néhány napon belül elérhetők lesznek a Youtube-on. (Képek: Trupka Zoltán)