Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Nyolc hónap
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar - 2020.08.10 07:15.)

Ennyi idő telt el a világ legkisebb működő műholdja, a SMOG-P pályára állítása óta.

Legutóbb két hónappal ezelőtt adtunk hírt az 5 cm-es élhosszúságú kocka alakú (PocketQube, 1PQ) műegyetemi műholdról, amikor a 350 km-es magasságból végzett mérései alapján elkészítették az első elektroszmog-térképet. A SMOG-P és kétszer akkora térfogatú (2PQ) magyar társa, az ATL-1 tavaly december 6-án indult egy Electron rakétával. Mindkét kis űreszköz a mai napig rendben működik.

A start nyolcadik hónapfordulójára időzítve jelent meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) SMOG projektjének honlapján Géczy Gábor írása, amely részletesen bemutatja a SMOG-P, a világ legkisebb műholdja sikertörténetét. „2014-ben egy, a BME fiatal mérnökeiből és tapasztalt oktatóiból álló maroknyi csapat elhatározta, hogy megépíti a világ legkisebb tudományos kutató műholdját [...]. SMOG neve küldetését szimbolizálja, melynek célja a világon elsőként kimutatni az emberi tevékenységből eredő, az űrbe kijutó elektromágneses szennyezettséget. A parányi spektrumanalizátor, mint elsődleges mérőműszer mellett a műholdon helyet kapott egy kísérleti sugárzásmérő berendezés [...] és egyéb technológiai kísérletek” – kezdi a cikket a szerző, aki a SMOG központi energiaellátó rendszeréért és fedélzeti doziméteréért felelős rendszermérnöke. Az elsődleges mérőműszereken kívül a SMOG-P műhold magával vitt 20 hőmérő szenzort a struktúra termikus vizsgálatához, valamint 2 magnetométert, 2 giroszkópot és 6 fényérzékelő szenzort. Számos feszültség- és áramerősség-érték szintén monitorozható, amiből következtetéseket lehet levonni a műhold működésével kapcsolatosan.


A SMOG-P szerkezeti felépítése. (Kép: BME / SMOG)

A cikkben olvashatnak az érdeklődők a SMOG-P felépítéséről és alkatrészeiről, felbocsátásáról és működésének körülményeiről. Talán a legérdekesebbek azok a tapasztalatok, amelyeket a fejlesztők a műhold által eddig szolgáltatott adatok alapján szereztek. Például az energiaellátó rendszer védelmi elektronikáinak rendszeresen le kell kapcsolnia a védett rendszer túlárama miatt, és át kell kapcsolnia a tartalék egységre. Ilyenkor minden bizonnyal nagy energiájú töltött részecskék becsapódása éri a védett áramkört. Az energiamérleg megváltozását is tapasztalták a küldetés során. Ennek oka, hogy az idő előre haladtával a kocka oldallapjain elhelyezett napelemek közül mind a hat erősen degradálódott, így a beérkező teljesítmény lecsökkent. Ezt ellensúlyozandó, a műhold gyakrabban vált automatikusan energiatakarékos üzemmódba.

A műegyetemi fejlesztők következő műholdja, a SMOG-1 várhatóan 2020 végén áll majd pályára. A SMOG-P-vel szerzett tapasztalatok alapján struktúráját megerősítették. Az előfutár műhold – nevében a P, mint precursor is erre utal – „bebizonyította, hogy a konstrukció megállja a helyét az űrben. A technológia és a tudás a rendelkezésünkre áll, hogy ilyen kis méretű, mégis rendkívül intelligens űreszközöket alkossunk meg. [A SMOG-P] egy apró hullócsillagként fejezi majd be végleg küldetését. Nem marad utána űrszemét, csak a rengeteg tudományos mérési eredmény és tapasztalat, ami létrejött küldetése során” – fejezi be cikkét Géczy Gábor.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024