A magyar űrkutatás híre a világban
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar, Szakmapolitika , Nyereség az országnak - 2020.03.03 07:15.)

Nemrég a szingapúri SpaceTech Asia portál két interjút is közölt magyar űrszakemberekkel.

A beszélgetések apropóját az adta, hogy – amint arról az Űrvilág is hírt adott – február elején magyar delegáció járt ott és együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Singapore Space & Technology Association (SSTA) szervezettel. Az aláírás helyszíne a Szingapúrban évente megrendezett nagyszabású űrtechnológiai konferencia (Global Space & Technology Convention, GSTC) volt.

A magyar delegáció egyik tagja, Solymosi János, az 1991-ben alapított BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. repülés- és űrtechnológiai igazgatója az Űrvilágnak elmondta, hogy a magyar űrtevékenységről ilyen nagy olvasottságú nemzetközi szakmai hírportálon nem gyakran jelennek meg cikkek. A BHE számos rádiófrekvenciás és mikrohullámú kommunikációs eszközt és rendszert gyárt a nemzetközi űrpiacra, Európába, Amerikába és Indiába is szállítanak a berendezéseikből. A SpaceTech Asia riporterének kérdésére a vele készült interjú elején Solymosi rövid történeti áttekintést adott a magyar űrsikerekről, megemlítve többek közt az Interkozmosz együttműködést, a Halley-üstököshöz indított Vega programban való részvételünket. Az 1990-es évektől, a rendszerváltás után megkezdődött az űripar kifejlődése, a korábbi hagyományokra és a felhalmozott szaktudásra építve. A magyar szakembereket számos jelentős űrprogramba hívták, ilyen volt például a nagy sikerű európai Rosetta üstököskutató szonda. Az indiai kapcsolataikkal összefüggésben Solymosi János kifejtette, hogy az Indiai Űrkutatási Szervezettel (ISRO) már több mint negyedszázados együttműködésük van. Az ISRO földi létesítményei, követőállomásai számára távközlési berendezéseket, alrendszereket szállítottak, s így részt vettek a Mars és a Hold kutatására indított indiai programokban is.

A SpaceTech Asia másik magyar vonatkozású interjúja Dudás Leventével, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan tanszékének adjunktusával készült. Őt természetesen a kis magyar műholdakkal kapcsolatban kérdezték, hiszen nemrég, 2019 decemberében állt pályára a SMOG-P és ATL-1, ráadásul az előbbi a valaha felbocsátott legkisebb olyan műhold, amely működik is a Föld körüli pályán. Dudás Levente bevezetésképpen beszélt az első magyar műhold, az egy egységes CubeSat kategóriájú Masat-1 fejlesztéséről, ami 2007-ben kezdődött a BME-n. A Masat-1 a 2012-es startját követően 1062 napon át, egészen a sűrű légkörbe való belépéséig és megsemmisüléséig működött. A projekt bebizonyította, hogy Magyarországon rendelkezésre áll a szaktudás akár egy egész műhold megépítéséhez is. A beszélgetés második felében a 2013-ban kezdődött SMOG fejlesztést ismerteti Dudás Levente. A remélhetőleg hamarosan induló SMOG-1 előfutáraként tavaly felbocsátott, 5 cm-es élhosszúságú kocka alakú (PocketQube) SMOG-P elsődleges feladata is a Föld rádiófrekvenciás környezetének vizsgálata lesz a DVB-T földi televíziós adók 460–860 MHz-es frekvenciasávjában. A SMOG-P másik célja az ionizáló sugárzás dózisának mérése, és annak vizsgálata, hogy az egyébként nem az űrbeli környezetre tervezett fedélzeti elektronikai alkatrészek meddig viselik el az ottani viszonyokat. A SMOG-1 esetében egy további kísérlet lesz egy pályamagasság-csökkentő, a földi mágneses teret kihasználó mechanizmus kipróbálása, amivel a műhold legfeljebb 2–3 évesre tervetett hasznos élettartama után lényegesen lerövidíthető a 600 km magas pályáról a légköri belépésig eltelő közel két évtizednyi idő, amit az űreszköz működésképtelen hulladékként töltene az alacsony pályák térségében.