Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

GYORSHÍR: Elindult a második és a harmadik magyar műhold
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar, Korszerű oktatás , Kis űreszközök nagy szerepe - 2019.12.06 09:35.)

A Rocket Lab cég Electron rakétájával Új-Zélandból Föld körüli pályára állt két magyar „zsebműhold”, a SMOG-P és az ATL-1 is.

Mint emlékezetes, a legelső magyar fejlesztésű és építésű műhold a Masat-1 volt, amely a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) készült. A 10 cm élhosszúságú kocka alakú űreszköz (CubeSat) 2012 februárjában indult és majdnem három éven át, egészen a 2015. januári légkörbe lépéséig és így a megsemmisüléséig működőképes maradt.

A BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékén, egyetemi hallgatók bevonásával 2014 óta folyik a SMOG-1 pikoműhold fejlesztése. Ez még a Masat-1-nél is kisebb, egy 5 cm-es élhosszúságú kockát formáz, vagyis egy 1 egységes PocketQube (1PQ). A Föld környezete megfigyelésének ezidáig elhanyagolt területén, a 470 és 800 MHz közötti sávban a rádiófrekvenciás szennyezés feltérképezésén dolgozik majd.

Bár a SMOG-1 pályára állítása még várat magára – nem egyszerű feladat az ilyen „zsebműhold” méretű eszközökhöz megfelelő startlehetőséget találni –, az azonos felépítésű hasonmása, a SMOG-P most helyet kapott az Electron rakéta orrkúpja alatt. Ez a SMOG-1 előfutárának, gyakorló példányának tekinthető. Most több országból egyszerre összesen hat PocketQube jutott a világűrbe, a brit Alba Orbital cég szervezésében. Köztük egy másik magyar, az ATL-1, egy 2 egységes PocketQube (2PQ), az első magánvállalkozásban – de oktatási keretek közt műegyetemi hallgatók részvételével – elkészült magyar műhold is. Mint azt Gschwindt András tavalyi cikkünkben írta, a kettős magyar start kihívás a Műegyetem budapesti vezérlőállomása számára, hiszen egyszerre két műholddal kell majd kapcsolatot tartani.


Két magyar PocketQube, az ATL-1 és SMOG-P modelljei. (Kép: BME)

A Rocket Lab cég kifejezetten kis műholdak pályára állítására kifejlesztett Electron rakétája 2017. májusi bemutatkozása óta immár 10. alkalommal indult az új-zélandi Māhia-félszigeten levő starthelyről. (Erre a számra utal a startnak a Rocket Lab szokása szerint adott egyedi elnevezése is: Running Out Of Fingers, vagyis kifogyni az ujjakból – hiszen a későbbiekben már a két kéz összes ujja sem lesz elegendő a remények szerint egyre szaporodó indítások számlálásához.) Az indítás több napos késés után végül december 6-án, magyar idő szerint 9:18-kor történt. Az Alba Orbital kidobószerkezetéből 385 km magasan húzódó poláris napszinkron pályára jutott a két magyar műhold mellett az amerikai–német TRSI Sat (1PQ), az amerikai NOOR-1A és -1B (3PQ) és a spanyol FossaSat-1 (1PQ), mind valamilyen technológiai kísérleti céllal. Ezeken kívül az Electron rakéta felvitte a japán ALE-2 kísérletet is, amelynek a célja mesterséges meteorzápor előidézése.

A számunkra nyilvánvalóan különös jelentőségű indítás az Electron rakéta fejlesztésében is mérföldkőnek számít. Az első rakétafokozattal ugyanis most először kísérelnek meg irányított visszatérést, folyamatos élő telemetriai kapcsolat mellett. A Rocket Lab célja, hogy a jövőben az első rakétafokozat újra felhasználható legyen, bár a mostani alkalommal még nem cél a fokozat visszanyerése, csak az adatok gyűjtése, a technológia próbája.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024