Pályán a Sentinel-1D
(Rovat: GMES - Copernicus, Nyereség a kontinensnek , Az Ariane rakéták - 2025.11.05 06:45.)

A Copernicus program újabb radaros földmegfigyelő műholdja a bő 11 éve hűségesen szolgáló Sentinel-1A felváltására készült.

A Sentinel-1 sorozat az Európai Unió (EU) és az Európai Űrügynökség (ESA) együttműködésében folyó Copernicus földmegfigyelési program C-sávú apertúraszintézises radarral (synthetic aperture radar, SAR) felszerelt műholdjainak sorozata. Közülük az első, a névleges élettartamát (7 év) jócskán túlélő, most is működő Sentinel-1A 2014 áprilisában indult. A páros második tagja, a Sentinel-1B két évvel később, 2016 áprilisában állt pályára, de 2021 végén fedélzeti energiaellátási problémák miatt idő előtt be kellett fejeznie a küldetését. A Sentinel-1 műholdpáros tagjai kb. 700 km magas poláris (98,2° inklinációjú) napszinkron pályákon, egymáshoz képest mindig a Föld átellenes oldala felett repülve végzik méréseiket. A radaros földmegfigyelés nagy előnye, hogy sem a felhőzet, sem az éjszaka nem akadályozza a működését.

A szolgálatból 2021-ben kiesett Sentinel-1B pótlására csak tavaly decemberben sikerült elindítani a Sentinel-1C-t. Az új műhold akkor egy Vega-C rakétával startolt Francia Guyanából, a Kourou űrközpontból. A most felbocsátott Sentinel-1D indításának a helyszíne is Kourou, a rakéta viszont egy Ariane-6 (annak is a 62-es, két oldalsó segédrakétát alkalmazó konfigurációja) volt, az időpont pedig november 4-én magyar idő szerint 22:02. Ha majd sikeresen végeznek a beüzemelésével, az új űreszköz a Sentinel-1A feladatát veszi majd át. Ezzel remélhetőleg jó néhány évre sikerül biztosítani a Copernicus radaros adatszolgáltatásának folytonosságát.

A Sentinel-1D feltöltése hajtóanyaggal a Kourou-i szerelőcsarnokban, felbocsátás előtt. A súlyosan mérgező hidrazin miatt a műveletet végző szakemberek védőruhában (Self Contained Atmospheric Protection Ensemble, SCAPE) tevékenykednek. (Kép: ESA / CNES / Arianespace / Optique vidéo du CSG – P. Piron)

A Copernicus az EU űrprogramjának földmegfigyelési szegmense. Műholdjainak képei, adatai mindenki számára szabadon és díjmentesen hozzáférhetők. A rendszeresen, jó minőségben, szolgálatszerűen gyűjtött radaros adatokat egy sor fontos alkalmazási területen hasznosítják. Ilyenek például a mezőgazdaság, a katasztrófa-elhárítás, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás hatásainak megfigyelése, a tengeri jég és a hajók mozgásának követése, az árvízi elöntések felmérése, interferometrikus módszerrel pedig a Sentinel-1 adatok alapján nagy pontosságú felszínmozgás-vizsgálatokat lehet végezni.

A Sentinel-1C és -1D fel vannak szerelve a tengeri hajók rádiós jeladóinak azonosítását lehetővé tevő rendszerben (Automatic Identification System, AIS) működő vevőberendezésekkel is. Ezek segítik a hajók felderítését és nyomon követését.

A Sentinel-1D indítása az Ariane-62 rakéta VA265 jelű repülésén. (Forrás: ESA / CNES / Arianespace / Arianegroup / YouTube)