Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Felszínváltozás a marokkói földrengés nyomán
(Rovat: GMES - Copernicus, Katasztrófák ellen - 2023.09.17 07:15.)

Az Atlasz-hegységben szeptember 8-án kipattant földrengés utáni felszínváltozást Sentinel-1 műholdas radarmérések alapján, interefométeres eljárással térképezték fel.

Szeptember 8-án késő este Marokkót nagy erejű, a Richter-skálán 6,8-es magnitúdójú földrengés sújtotta. Bár a terület a földkéreg afrikai és európai kőzetlemezeinek határán fekszik, az ekkora erejű rengések mégis nagyon ritkák Nyugat-Marokkóban. A természeti csapás következtében már több mint 3000-re emelkedett a halálos áldozatok száma, még ennél is sokkal többen sérültek meg. Egy héttel a földrengés után is tovább folyik a túlélők keresése az Atlasz-hegységben levő településeken, külföldről érkező kutató- és mentőcsapatok bevonásával. Korábban kritika érte a kormányzatot, amiért késve engedték be a külföldi segítséget, miközben a mentőcsapatok nem tudtak eljutni a leginkább érintett régiók kisebb településeire. A pusztítás mértékére jellemző, hogy az észak-afrikai ország negyedik legnagyobb, milliós népességű, az Atlasz-hegység lábánál fekvő városának, Marrákesnek (Marrakesh) a történelmi központjában a vályogtéglából épített házak közel 85%-a megsemmisült. A túlélő lakóknak most nincs fedél a fejük felett.

Egy ekkora földrengésnek szokás szerint jelentős mértékű felszín-átalakító hatása is van. Ezt vizsgálják az európai Copernicus földmegfigyelési program Sentinel-1 küldetése segítségével, a műholdradar-interferometria módszerével. (Hasonló esetekről korábban több cikkünkben is beszámoltunk, ld. a lap alján. – A szerk.)


Egy Sentinel-1 radaros földmegfigyelő műhold. A párosból jelenleg csak egy műhold, a Sentinel-1A működőképes. (Fantáziakép: ESA)

Az első eredmények közül az Európai Űrügynökség (ESA) tett közzé honlapján egy felszínváltozási térképet. Az ilyen vizsgálatok nem csak fontos információval szolgálnak a mentési és helyreállítási munkálatokhoz, de tudományos jelentőségük is van a földrengések hatásának tanulmányozása érdekében. Az alábbi kép a Sentinel-1A műhold két egymást követő elrepülésekor, augusztus 30-án (tehát közvetlenül a földrengés előtt) és szeptember 11-én (az esemény után) mért adatok alapján készült. A műholdról lebocsátott és oda a felszínről visszaverődő radarjelek fázisának (valójában a jel futási idejének) a megváltozása a felszín műholdirányú elmozdulásának mértékére utal. A szivárvány színeiben ábrázolt interferenciamintázat egy-egy ciklusa egy teljes hullámhossznyi (km. 5,55 cm) változásra utal. Minél sűrűbben váltják egymást a színek, annál nagyobb mértékű ott az elmozdulás. Koncentrikus körökkel külön bejelölték a földrengés epicentrumának helyét Marrákestől mintegy 75 km-re délnyugatra.


Sentinel-1 adatokból készített interferogram a marokkói földrengést követő felszínváltozások mértékének illusztrálására. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2023 / feldolgozás: Aristotle University of Thessaloniki, CNES DIAPASON InSAR service, TRE Altamira, Geohazard Exploitation Platform GEP/ESA)

Ilyen természeti csapások esetén működésbe lép az a nemzetközi egyezmény (International Charter ‘Space and Major Disasters’), amelynek keretében a résztvevő űrügynökségek és műhold-üzemeltetők földmegfigyelési adatokat, nagyfelbontású űrfelvételeket bocsátanak ingyenesen rendelkezésre, hogy azok elemzésével minél gyorsabban lehessen segíteni a helyszíni hatóságok mentési és helyreállítási erőfeszítéseit. A rövid válaszidő ilyen esetekben igazán fontos. Hasonló feladattal dolgozik a Copernicus program veszélyhelyzeti szolgáltatása is (Copernicus Emergency Management Service, CEMS). (Forrás: Sentinel blog)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024