Földrengés Franciaországban
(Rovat: GMES - Copernicus, Katasztrófák ellen - 2019.11.18 07:15.)

A múlt héten 5-ös erősségű földrengés rázta meg Franciaország délkeleti részét. Sentinel-1 radarműholdas adatokból máris feltérképezték az elmozdulásokat.

A délkelet-franciaországi földmozgást Lyon és Montélimar között érzékelték az ott lakók. Azon a vidéken viszonylag ritka és ezért meglepő volt a földrengés, amely november 11-én, helyi időben délben történt az Auvergne-Rhône-Alpes régióban. Épületkárok keletkeztek, sokaknak el kellett hagyniuk a lakóházukat.

A földrengés hatására bekövetkezett felszínmozgások gyors és átfogó feltérképezésére a kutatók rendelkezésére áll a műholdradar-interferometria módszere. Az európai Copernicus földmegfigyelő program Sentinel-1 radaros műholdpárosának egyike mindjárt másnap, november 12-én el is repült a terület fölött. Így lehetővé vált a rengés előtt és után gyűjtött adatok gyors összehasonlítása. Az Európai Űrügynökség (ESA) földtani veszélyek vizsgálatára specializálódott felhőalapú online szolgáltatása (Geohazards Exploitation Platform, GEP) gyorsan lehetővé tette, hogy több kutatócsoport is feldolgozza a Sentinel-1 adatokat.

A műholdradar-interferometria módszerével készült elmozdulási térképeken a szivárvány színei jelzik a nagyobb felszínváltozásokat. Ezek a mintázatok a szakértők számára azt mutatják, hogy a rengés előtti állapothoz képest mennyivel több vagy épp kevesebb ideig tartott a műholdról lebocsátott radarhullámok visszaverődése a Föld körüli pályán keringő érzékelőig. Ha az időtartam megnőtt, akkor süllyedés, ha lerövidült, akkor felszínemelkedés történt a műhold irányában.

A november 11-ei franciaországi földrengés Sentinel-1 műholdradaros adatokból, a november 6-án és 12-én végzett mérések alapján készített interferogramja. A térképet az ESA GEP felhőalapú platformon, a CNES/TRE Altamira Diapason feldolgozó programja segítségével állították elő. A gyorsan váltakozó szivárványszínű sávok jelzik a legnagyobb felszínmozgás helyét. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2019 / feldolgozás: ESA)

Habár a területen több törésvonal is ismert és megtalálható a geológiai térképeken, egyikükről sem tudták, hogy szeizmikusan aktív volna. Az itt bemutatott interferogram tanúsága szerint nyugatra történtek a legnagyobb felszínváltozások, itt pattant ki a rengés. A törésvonal déli felén akár 8 cm-es felszínemelkedést is mértek. Az elmozdulás mértéke azért volt ekkora, mert a földrengés fészke nem volt túl mélyen a felszín alatt, mindössze 1–3,5 km-re. A november 13-án végzett helyszíni megfigyelések szerint a törés elérte a felszínt.

A Francia Földtani Szolgálat kutatói természetesen részletes terepi vizsgálatokat folytatnak a helyszínen. A műholdradar-interferometriával előállított térkép nagyban segíti a munkájukat.