Elindult a Sentinel-2B
(Rovat: GMES - Copernicus, Nyereség a kontinensnek - 2017.03.07 06:15.)

Csatlakozik 2015-ben indított társához az európai Copernicus program legújabb műholdja, a 13 látható és infravörös hullámhosszon érzékeny Sentinel-2 sorozat második tagja.

A Sentinel-2B felépítése, műszerezettsége azonos a Sentinel-2A-éval, amely 2015. június 23-án állt alacsony poláris Föld körüli pályára Francia Guyanából, a Kourou űrközpontból, egy Vega hordozórakétával. Az indítóhely és a rakéta most is ugyanaz volt, a start időpontja pedig magyar idő szerint március 7-én 2:49. (Ottani helyi időben ez még március 6-án 22:49 volt.)

A Sentinel-2A műholdképe a dél-amerikai starthelyről és környékéről, még 2016 augusztusából. Az Atlanti-óceán partján fekvő település a kép jobb alsó sarkában látható, a Vega rakéták starthelye innen 15 km-re északnyugatra található (a kép bal felső sarkában). Az Egyenlítőtől csupán 500 km-re északra fekvő Guyana Űrközpont alábbi térképén ez az E-vel jelölt hely. (Kép: Copernicus Sentinel adatok 2016 / ESA)

(Kép: Wikimedia Commons)

Az Európai Unió és az Európai Űrügynökség (ESA) közös Copernicus programjának műholdjai a Sentinel (magyarul: őrszem) nevet viselik. A 2-es számú műholdsorozat tagjai optikai távérzékelést végeznek. Tizenhárom színben „látnak”, vagyis multispektrális felvételeket készítenek a Föld felszínéről, a látható fényben és a közeli infravörösben, 443 nm és 2190 nm közötti hullámhosszakon. Kör alakú pályájuk 786 km magasan, közel a pólusok felett húzódik. A két műholdból álló konstellációt úgy alakítják ki, hogy mindig egymással „szemben”, a Föld két átellenes pontja fölött haladjanak el. A napszinkron pálya azt jelenti, hogy amikor a műholdak elrepülnek az Egyenlítő felett, alattuk helyi időben mindig ugyanannyit mutatnak az órák. A két műhold a 84°-os északi és déli szélességek közötti területeket képes felmérni, méghozzá 5 naponta teljes egészében. (A visszatérési idő magasabb szélességeken még sűrűbb.)

A két Sentinel-2 műholddal teljes globális lefedettség érhető majd el 5 nap alatt. (Animáció: ESA / ATG medialab)

Az űreszközöket az Airbus Defence and Space fővállalkozásában építették, a munkában a miskolci székhelyű Admatis Kft. vezetésével magyar űripari beszállítók is részt vettek. A Sentinel-2 műholdak remélt élettartama 7 év. Starttömegük 1140 kg, ebben a pálya tartásához szükséges manőverekre szánt hajtóanyag (123 kg) is benne foglaltatik. Az űreszközök testének méretei: 3,4 m × 2,35 m × 1,8 m. A fedélzeti műszer neve MSI (Multispectral Imager), 290 km széles sávban tudja leképezni a felszínt. Felbontása függ a hullámhossztól, 10, 20 és 60 m-es.

Az innovatív MSI műszer működése. (Animáció: ESA / ATG medialab)

A Copernicus program adatpolitikája lehetővé teszi, hogy a Sentinel műholdak adatai bárki számára szabadon hozzáférhetők legyenek. Így lesz ez a Sentinel-2B adataival is, azután, hogy a fedélzeti műszereket beüzemelik, kalibrálják, és megteremtik a szolgálatszerű megfigyelések feltételeit. Erre várhatóan néhány hónapon belül sor kerül. A Sentinel-2 adatainak számos felhasználási területe közül megemlítjük a mezőgazdaságot, az erdőgazdálkodást, a felszínborítás és felszínhasználat változásainak nyomon követését, a településfejlesztést, a környezetvédelmet, a tavak és tengerek part menti vizeinek monitorozását, a katasztrófamegelőzést és -elhárítást.

A Sentinel-2 adatait nem csak a hagyományos rádiós úton, a követőállomások fölötti elhaladás idején juttatják el a Földre. Lézeres adatátvitel segítségével, sokkal magasabb, geostacionárius pályán levő adatátjátszó műholdak (European Data Relay System, EDRS) közvetítésével is érkeznek majd, ami folyamatos és gyors adathozzáférést biztosít. Az EDRS műholdrendszer kiépítése már megkezdődött. (Animáció: ESA / ATG medialab)

Cikkünk végén összegyűjtöttünk néhányat a már repülő Sentinel-2A-val kapcsolatos korábbi híreinkből. Reméljük, hogy hamarosan az új műhold adataival elért eredményekről, alkalmazásokról is beszámolhatunk.