Amerika ferde tornya
(Rovat: GMES - Copernicus - 2016.11.29 07:15.)

A Sentinel–1 radarmérései megerősítették, hogy rohamosan süllyed San Francisco egyik felhőkarcolója. Sőt nemcsak süllyed, hanem dől is. Környezete viszont stabil.

A szóban forgó épület a 2009-ben elkészült, 58 emeletes, 196,6 méter magas Millennium Tower a város központjában, a város legmagasabb olyan felhőkarcolója, amelyikben lakások is vannak, összességében pedig a negyedik legmagasabb felhőkarcoló a városban. Magasságában a tizedesvessző utáni számra azonban ne vegyenek mérget, mert az érték kétévente változik. A pereskedés már elkezdődött, portálunkon azonban ennek részletei helyett inkább a süllyedés kimutatásának technikai hátterét mutatjuk be.

A torony süllyedését az EU–ESA Copernicus programja Sentinel–1 radarműholdjai 2015. február 22. és 2016. szeptember 20. között végzett radarmérései alapján mutatták ki (bár a süllyedés olyan mértékű – méghozzá a közvetlen környezethez képest –, hogy annak a helyszínen is szembeötlő jelei lehetnek). A Sentinelek mérései szerint a torony „látóirányú” süllyedése 40 milliméter évente. Figyelembe véve, milyen irányból lát rá átvonulásai során a műhold a felhőkarcolóra, ez csaknem 50 milliméteres süllyedést jelent évente, feltéve, hogy a torony nem dől. Más mérések szerint azonban a süllyedés az épületen nem mindenütt ugyanakkora, azaz a dőlés jelei is mutatkoznak.

A Sentinel–1 műholdak radarméréseivel pontosan kimutatták a Millennium Tower felhőkarcoló süllyedését, ami a mérések szerint 5 centiméter évente. A képen látható pontok színei az elmozdulásokat mutatják, a piros 40 mm/év látóirányú távolodást jelent, a kék ugyanekkora közeledést, a zöldek a stabil pontok. Látható, hogy nem a környék általános süllyedéséről van szó, a környező épületek stabilak, csak a Millennium Tower süllyed – méghozzá ijesztő tempóban. (Kép: Copernicus Sentinel data 2015–16 / ESA SEOM INSARAP study / PPO.labs / Norut / NGU)

A két Sentinel–1 radarméréseit kombinálva a felszín milliméteres elmozdulásai is kimutathatók. A módszer különösen jól működik a radarjeleket hatékonyan visszaverő épületek esetében. Nagyobb területeket vizsgálva kimutathatók azok a kritikus területek, ahol a talajszint emelkedik vagy süllyed. A San Francisco-öböl környékének mozgásvizsgálatát a Sentinel méréseit felhasználva a Norut és a PPO.labs cégek, illetve a Norvég Geológiai Szolgálat végezte el, különös tekintettel a földrengésveszélyes területekre, például a Hayward-törésvonal környékére. Pleasanton városa környéke felfelé mozdult el, feltehetően azért, mert a 2015 őszén véget ért, négy évig tartó aszály után a talajvíz szintje megemelkedett.

San Francisco belvárosának mozgásvizsgálata szerint a terület legnagyobb része stabil (zöld). A jobb oldali színskálának megfelelően a sárga és piros pontok a süllyedő területeket mutatják. (Kép: Copernicus Sentinel data 2015–16 / ESA SEOM INSARAP study / PPO.labs / Norut / NGU)

A San Francisco-öböl környékének mozgásvizsgálati eredménye. A kritikus területek közé tartozik a kép jobb oldali középső részén az észak–déli irányban futó Hayward-törésvonal. Pleasanton városa környékén a talajszint emelkedik, feltehetően azért, mert a 2015 őszén véget ért, négy évig tartó aszály után a talajvíz szintje megemelkedett. (Kép: Copernicus Sentinel data 2015–16 / ESA SEOM INSARAP study / PPO.labs / Norut / NGU)

Hasonló vizsgálatokat európai városok esetében is végeztek, lásd az Oslót bemutató képünket. Magyarországon a FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumában végeztek először műholdradaros mozgásvizsgálatokat (lásd korábbi cikkeinket).

A két Sentinel–1 műhold 2014. december 26. és 2016. október 28. közötti mérései szerint Oslo pályaudvara évente látóirányban 10–15 millimétert süllyed, ami 12–18 mm/év függőleges süllyedésnek felel meg. (Kép: Copernicus Sentinel data 2015–16 / ESA SEOM INSARAP study / PPO.labs / Norut / NGU)