Az első Sentinel első éve
(Rovat: GMES - Copernicus - 2015.04.05 07:15.)

Az európai földmegfigyelő műholdak sorozatának első képviselője, a radaros méréseket végző Sentinel-1A tavaly április elején állt pályára.

A Sentinel műholdak az Európai Unió és az Európai Űrügynökség (ESA) közös Copernicus programjának keretében készülnek. A fedélzetén C-sávú apertúraszintézises műholdradart magával vivő Sentinel-1A 2014. április 3-án egy Szojuz hordozórakétával startolt a francia guyanai Kourou űrközpontból. Azóta több mint 5300-szor kerülte meg bolygónkat. Első radarképeit már hetekkel a felbocsátása után elkészítette, ezek segítségül szolgáltak például a namíbiai vagy a bosznia-hercegovinai és horvátországi árvizek elleni küzdelemben. Ekkor a műhold még a beüzemelési fázisának elején járt, végleges pályáját sem alakították ki.

A Sentinel-1A tavaly októberben kezdte meg nyilvános adatszolgáltatását. Az éjjel és nappal, borult és derült időben egyaránt használható radarmegfigyelések alapján többek között a tengeri jég kiterjedésére, elhelyezkedésére vonatkozó, a hajózást segítő térképek készülnek. A felbocsátása óta eltelt egy év alatt a Sentinel-1A méréseit felhasználták még a szárazföldi jégtakaró változásainak, földrengés következtében bekövetkezett felszínváltozásoknak, vulkánkitörések hatásának kimutatására. Az ESA honlapján rendszeresen jelennek meg a Sentinel-1A adatai alapján készített látványos képek, amelyek közül jónéhányat mi is bemutattunk (ld. a kapcsolódó cikkeink gyűjteményét a lap alján). Az űrügynökség például egy Magyaroroszág területét mutató radarmozaikkal köszöntötte hazánk csatlakozását a szervezethez.

A Sentinel-1A sikerének egyik kulcsa a gyors és nyilvános adatelérés biztosítása. Az első év alatt több mint 6000 felhasználó regisztrált, hogy hozzáférhessen az adatbázishoz. Az októberi indulás óta bő félmillió letöltést regisztráltak, összesen közel 680 terabájt mennyiségben. Az adatok feldolgozását segítő, az ESA által szintén ingyenesen hozzáférhetővé tett Sentinel-1 Toolbox programcsomagot a világ 70 országából ezernél több felhasználó telepítette. Mindez azonban még csak a kezdet: a Copernicus program szolgáltatásai, a műholdradaros mérések tudományos és kereskedelmi célú felhasználása az elkövetkező években fog kiteljesedni. További lökést ad majd az alkalmazásoknak a Sentinel-1B műhold 2016-ra tervezett pályára állítása. A páros konstelláció révén mindössze 6 napos ismétlődési idővel állnak majd rendelkezésre a Föld adott területéről jó minőségű, ingyenesen hozzáférhető radarfelvételek.

A Sentinel-1A volt az egyik kiemelt témája nemrég a műholdradar-interferometria (Interferometric Synthetic Aperture Radar, InSAR) alkalmazásait felvonultató Fringe konferenciának. Ezt a Róma melletti Frascatiban, az ESA földmegfigyeléssel foglalkozó kutatóközpontjában (European Space Research Institute, ESRIN) kilencedik alkalommal rendezték meg, március második felében. Az ott előadott eredményekről mutatunk be három látványos, színes képet.

A Grönland nyugati partvidékéről készített két Sentinel-1A radarfelvétel (2015. január 3. és 15.) alapján a gleccserek mozgási sebességét határozták meg. A színskála m/nap egységben ábrázolja a sebességeket. (Kép: Copernicus data 2015 / ESA / Enveo)

A kaliforniai San Joaquin-völgy területéről készült műholdradar-interferogram a Sentinel-1A tizenkilenc különböző felvétele alapján készült. Az olajmezőket fekete körvonalak jelölik. A felszín süllyedését a piros, emelkedését a kék árnyalatai mutatják. Az alsó színskála a radarhullámok egy teljes fázisát öleli fel, ami 6 cm hullámhossznak felel meg. A felszínváltozások az olaj kitermelésével hozhatók összefüggésbe. (Kép: Tele-Rilevamento Europa)

Irak és Törökország keleti része, két Sentinel-1A felvétel alapján (2014. október 3. és 15.). A radar-visszaverődés koherenciája és a mért intenzitás alapján előállított színek a szakértők számára sok mindent elárulnak a felszín tulajdonságairól. (Kép: Copernicus data 2014 / ESA / PPO.labs / Norut by SEOM InSARap)