Éjjel-nappal dolgoznak a két Galileo műholdon
(Rovat: Galileo, Navigáció és térképészet - 2011.06.14 07:15.)

Az európai műholdas navigációs rendszer első szakaszának október végén felbocsátandó első két darabja Olaszországban készül.

A megfeszített, három műszakban, hétvégén is folyó munkára azért van szükség, hogy mindenképpen tartani tudják a már eddig is többször módosított határidőt. Az október 20-án esedékes indításhoz a két űreszközt legkésőbb szeptember elején Dél-Amerikába kell szállítani. A két műhold startjára egy Szojuz hordozórakétával kerül majd sor Kourouból.

A két első Galileo IOV műhold a Föld körül. (Fantáziakép: ESA)

A műholdak összeszerelése és tesztelése a Thales Alenia Space Róma melletti üzemében történik. Mivel a Szojuz francia guyanai indítóállása lényegében elkészült, a rakéta pedig júliusban megérkezik hajón Dél-Amerikába, a start időpontját lényegében a műholdak készültsége határozza meg. Bár a gyártás az utolsó fázisában tart, és nem számítanak bonyodalmakra, mégis igyekezni kell. Emiatt a Galileo rendszer kipróbálási szakaszában (In-Orbit Validation, IOV) felbocsátani tervezett első négy műholdból a második, 2012 közepén indítandó pár előkészületeire pillanatnyilag kevesebb figyelmet fordítanak.

A Galileo Európa régen várt műholdas navigációs rendszere, az amerikai GPS és az orosz GLONASSZ megfelelője. Pontos helymeghatározó, navigációs és időszolgáltatást nyújt majd felhasználóinak. A műholdrendszert idővel 30 tagúra szeretnék kiépíteni. A Galileóból egyelőre egy-egy, a véglegeseknek csak bizonyos műszaki elemeit kipróbáló tesztműhold állt pályára 2005-ben és 2008-ban. (Ezek jelenleg is működőképesek.)

Az IOV fázisban felbocsátandó négy műhold elkészítésére az EADS Astrium és az összeszerelést végző Thales Alenia Space konzorciuma kapott megbízást. A következő 14-et a német OHB System gyártja majd, és 2012 végétől vagy 2013 elejétől állhatnak szolgálatba. Évente elvileg 8 Galileo hold legyártására elegendő a gyártókapacitás, vagyis átlagosan három havonta startolhat egy-egy Szojuz rakéta egy új műholdpárral. A felbocsátásokat végző Európai Űrügynökség (ESA) számára menedzselési szempontból a „folyamatos üzem” egy újszerű helyzet lesz, hiszen jellemzően egyedi műholdakkal és űrszondákkal dolgoznak, nem sorozatokkal.