Magyarország 2000-2006 közötti felszínborítás-változás térképe (2. rész)
(Rovat: Földmérési és Távérzékelési Int., Környezetünk védelme - 2009.12.23 08:30.)

Az elkészült leltár szerint a 2000 és 2006 közötti időszakban Magyarország területének 2,68%-án változott meg a földfelszín borítása.

Ez évente 443 km² változást jelent. Ezek szerint évente körülbelül egy átlagos méretű magyar megye egytizedének megfelelő területen történt táj szinten is jelentős változás.

Milyen jellegű, milyen irányú változásokról van szó? A változással érintett terület közel 53%-án erdőgazdálkodási tevékenységet találunk, erdőkitermelést és erdőnövekedést. Jelentős, több mint 21%-os részt képviselnek a mezőgazdaságon belüli változások, például a szántóvá alakított legelők és az új gyümölcsös-telepítések. Érdekes módon a harmadik legnagyobb részt a korábbi mezőgazdasági területekre telepített új erdők jelentik, ezek az összes változás területének 17%-át fedik le. A mindennapok során leginkább szembetűnő változás, a települések, iparterületek és bányák terjeszkedése az összes változott terület bő 7%-át teszi ki.

Felszínborítás változások 2000 és 2006 között – összefoglaló statisztika.

Anélkül, hogy az okokat vizsgálnánk, a legnagyobb összterületű változásokon kívül tanulságos felsorolnunk azokat a felszínborítás-típusokat, melyek 2000-es területükhöz képest a legnagyobb növekedést mutatták. Legnagyobb arányú, mintegy 3,5-szeres növekedést az építési területek mutatták. 40%-kal nőtt a bányák területe, míg az utak és útkereszteződések 23%-kal nagyobb területet foglaltak el 2006-ban, mint 2000-ben. (A CLC térképek 100 méternél keskenyebb elemeket nem ábrázolnak, így csak nagyobb kereszteződések és bizonyos autópálya-szakaszok szerepelnek bennük.) Míg a felsoroltak csak arányukban mutatnak drámai növekedést, az átmeneti erdős-cserjés területek (erdőirtások és fiatal erdők) területének 22%-os növekedése közel 183 ezer hektáros új területet jelent a vizsgált 6 évben.

Az utóbbi, első pillantásra az erdőterület rohamos csökkenését sejtető adat rávilágít arra, mennyire óvatosan kell bánni a nyers adatok önmagukban való értelmezésével. Mielőtt messzemenő következtetéseket levonva megkongatnánk a vészharangot erdőink fölött, egyfelől érdemes megvizsgálni, hogy vajon a korábbi, 1990-2000 változás-periódusban volt-e szokatlanul kevés az erdőkitermelés (aminek következtében sok erdő nőtt fel, így csökkent az erdőirtás-terület) vagy mostanában tényleg aggasztó ütemben termelik ki a hazai erdőket. Másfelől, a részletes statisztikát megvizsgálva az is kiderül, hogy közel 30 ezer hektáron korábbi mezőgazdasági területek változtak fiatal erdővé, ami éppen ellentétes folyamatot, az erdők terjeszkedését jelenti.

Felszínborítás változások 2000 és 2006 között – térkép.

Az adatsorok értékelése és a folyamatok értelmezése tehát az elkövetkezendő idők és az ágazatok szakembereinek feladata. Természetesen az adatsorok és a térképek nem csupán ágazati vizsgálatok alapjául szolgálhatnak. A CLC térképek jellemző felhasználási területe többek között a tájgazdálkodás, vízgyűjtő-modellezés, agrár-környezetvédelmi indikátorok számítása, élőhely-modellezés, de háttéradatként tematikus vagy akár autóstérképeken és egyszerű szemléltetőanyagként is találkozhatunk velük.

Az európai környezeti politika célkitűzéseinek megfelelően az adatok bárki számára szabadon, térítésmentesen hozzáférhetőek és korlátozás nélkül felhasználhatóak. Tekintettel arra, hogy még nem minden résztvevő ország készült el az adatbázissal, még nem áll rendelkezésre olyan, felhasználóbarát felület a letöltésre, mint a 2000-es CLC adatbázisra és az 1990-2000 közötti változásokra.

A 2006-os állapottérkép és a 2000-2006 közötti változások térképe jelenleg raszteres formátumban érhető el az EEA honlapján. A térképek térképe a közeljövőben várhatóan magyar honlapról is letölthető lesz mind vektoros, mind raszteres formátumban. A hazai letöltőfelület kialakításáig az adatokkal kapcsolatban bővebb információval a FÖMI szakemberei szolgálnak.

A térképezéshez szükséges űrfelvételeket a GMES program keretében az EEA, a térképezési munka anyagi hátterét és a kiegészítő adatok egy részét a KvVM „Magyar Űrkutatás Fejlesztése” programja, a szakembereket és az infrastrukturális hátteret pedig a FÖMI biztosította.

Kosztra Barbara, Büttner György
FÖMI