A kukoricabogár lárvakártétel távérzékeléses monitorozása űrfelvételek segítségével (2. rész)
(Rovat: Földmérési és Távérzékelési Int., Mezőgazdaság , Új eszközök és anyagok - 2008.09.16 06:00.)

Az optikai és radaros műholdas távérzékelési adatok felhasználásával szerkesztett 2007-es kukorica-károsodási térkép alapján a kártétel kimutatási pontossága 80% fölé emelkedett. A felmérés nem csak itthon, de az Európai Unióban is segítséget nyújthat a kukoricabogár elleni védekezéshez.

Magyarországon 2007-ben a nagy szárazságon túl az amerikai kukoricabogár kártétele is hozzájárult a nagyon alacsony kukoricaterméshez. Cikkünk első részében a Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI) 2008-ban folyó munkát, a kukoricabogár fertőzés optikai és radaros műholdas távérzékelési módszerrel való kimutatását kezdtük el ismertetni, az alapok bemutatásával.

Eredmények és értékelés

A 2007. évi kukoricatérkép előállítása közepes felbontású (0,4 ha) IRS-P6 AWiFS űrfelvétel idősor kiértékelésével történt a 2007. április-augusztus időszakban. A stressz térkép előállítása a 2007. július 23-i és július 27-i űrfelvétel alapján levezetett vegetációs index átlag alapján történt. A rendezetlenségi térkép a 2007. július 22-i ALOS PALSAR duál polarizációjú radar felvétel kiértékelése alapján lett levezetve.

2007. július 22-i ALOS PALSAR radar űrfelvétel alapján levezetett rendezetlenségi térkép egy károsodott (sárgával jelölt) és egy kontroll, egészséges (barnával jelölt) tábláról

A monokukorica térkép a korábbi (1997-és 2006 közötti) nagy felbontású űrfelvétel idősorok kiértékelésével lett előállítva, felhasználva természetesen a FÖMI által 1997 és 2003 között végrehajtott Országos Szántóföldi Növénymonitoring és Termésbecslés Program (NÖVMON) keretében 1997 és 2003 között előállított növénytérképeket.

E három térkép (monokukorica, stressz, rendezetlenség) együttes kiértékelésének eredményeként pedig előállítottuk a károsodás térképet a mintaterületre. A stressz-, rendezetlenség-, monokukorica és károsodástérképeket képpontonként összevetettük a referencia adatokkal (ld. a táblázatot), hogy felmérjük az 3 távérzékeléses jellemző térképének külön-külön és együttes kiértékelésével az azonosítási eljárás táblaszintű pontosságát. Egy adott referencia tábla akkor volt korrektül besorolva („helyes” kategória), ha a képpontjainak 80%-a korrekt volt. Ha a képpontoknak csak 50%-80% lett helyesen besorolva, akkor „bizonytalan” kategóriába került. Ha pedig kevesebb, mint 50%-a lett helyesen besorolva, akkor a tábla a „hibás” kategóriába került.

A károsodást jellemző térképek (monokukorica, stressz, rendezetlenségi, károsodás) és a referencia kukoricatáblák táblánkénti összevetésének eredménye.

A táblázat eredményei alapján megállapítható volt, hogy külön-külön értékelve az egyes távérzékeléses jellemzők térképét, a kártétel kimutatási pontossága 61-70 % között volt. A legrosszabb eredményt a monokukorica térkép adta. A másik kettő nagyjából ugyanazt a pontosságot eredményezte, szignifikáns különbséget nem mutattak a szóban forgó szempont alapján. A három térképet együttesen értékelve, vagyis a károsodás térkép alapján a kártétel kimutatási pontossága 80% fölé emelkedett, ami lényeges, több mint 10%-os javulást eredményezett a külön-külön való értékeléshez képest.

Következtetések

Összefoglalva megállapítható, hogy a visszamenőleges táblaszintű vizsgálatok igazolták a projekt célkitűzéseit. Tehát lehetséges olyan eljárás kidolgozása, amelynek alkalmazásával a kukoricabogár lárvakártétel távérzékeléses módszerrel, jó hatékonysággal azonosítható. Eddigi eredményeink alapján megállapítható, hogy nagy lehetőség rejlik az optikai és radar felvételek együttes kiértékelésével a mezőgazdaságban bekövetkezett rendezettségbeli állapotváltozással járó kártételek kimutatásában.

A projektben megfogalmazottak és az elérni kívánt célok az Európai Unióban egyedülállóak. A növénykártétel vizsgálatába bevezetett polarimetrikus radar technika az első eredmények alapján jelentősen emelte a pontosságot. Az alkalmazott technológia továbbfejlesztése, valamint a nagyobb számú radarfelvétel alkalmazása várhatóan lehetővé teszi a kártétel korábbi és pontosabb kimutatását. Erre való tekintettel a felmérés nem csak itthon, de az Európai Unióban is páratlan segítséget nyújthat a kukoricabogár, mint zárlati károsító életmódjának, elterjedésének vizsgálatához és az ellene való védekezéshez.

Nádor Gizella, Fényes Diána
Földmérési és Távérzékelési Intézet

Köszönjük a Magyar Űrkutatási Iroda és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium munkánkhoz nyújtott pályázati támogatását, valamint a Békés megyei MGSzH NTI szakembereinek a referencia adatok szolgáltatása során végzett munkáját.