Európai mozaik – 2021. december
(Rovat: Európai űrpolitika, Távoli világok kutatói , Űrcsillagászat Európában - 2022.01.04 07:15.)

Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Űrpolitika

A Német Iparágak Szövetsége (BDI), annak öt tagszervezete, valamint 28 kis- és közepes (KKV), illetve nagyvállalkozás egy új „űr(ipari) kezdeményezést” jelentett be december legelején. Az iniciatíva célja, hogy „erősítse az együttműködést az űrtevékenység, az ipar és a startupok között”. Ahogy azt Joachim Lang, a BDI vezetője elmondta, a cél, hogy segítseék Németország és Európa digitális átalakítását, az energia átállást és az Ipar 4.0-t.

A kezdeményezés ipari résztvevői az Airbus Defence & Space, a Berlin Space Technologies, a BHO Legal, a CGI Deutschland, a ConstellR, az eightyLEO, az Exolaunch, a German Offshore Spaceport Alliance (GOSA), a High Performance Space Structure Systems, a HyImpulse, a K+S, a KLEO, a LiveEO, a Morpheus Space, a Munich Re, a Mynaric, az OHB, az OKAPI, az OroraTech, a Planet Labs, a Reflex Aerospace, a Rocket Factory Augsburg, a Smart Small Satellite Systems, az SAP, a secunet, a Space Tech GmbH, a UP42 és a Voith. A résztvevő szövetségek a Német Repülő- és Űripari Szövetség (BDLI), a Familienbetriebe Land und Forst, a Német Gépjárműipari Szövetség (VDA), a Hamuzsír- (vagy kálium-karbonát) és Sóipari Szövetség (VKS) és az Elektronikai és Digitális Ipari Szövetség (ZVEI).

2022. január 1-től a dán Eva Berneke (képünkön) az Eutelsat műholdas távközlési szervezet első embere (CEO-ja). Elődje, Rodolphe Belmes még 2021 októberében jelentette be, hogy el kívánja hagyni az Eutelsatot és a francia Atos nevű IT és konzultációs céghez fog csatlakozni. Berneke pályafutása korai éveiben hét évet húzott le a TDC nevű dán távközlési cégnél, ahol végül a stratégiai vezető pozícióig is eljutott. Ezt követően csatlakozott az NEC japán technológiai vállalathoz tartozó dán KMD nevű IT és szoftver vállalathoz. Annak első embere lett, és ott is hét évet dolgozott. A dán üzletasszony egyébként olyan cégek igazgatótanácsának is tagja, mint a Lego játékgyár, a Vestas Wind Systems szélturbinagyártó, illetve a felsőfokú oktatással és kutatással foglalkozó Ecole Polytechnique. Berneke előtt egyébként komoly feladatok állnak, ugyanis 2020 harmadik negyedévéhez képest 2021 harmadik negyedévére az árbevétel 4,4%-kal csökkent… (Mint az olvasóink előtt talán ismert, az Eutelsat a második legnagyobb részvényes a brit OneWeb LEO-konstellációs vállalatban. A OneWeb jelenleg teszteli szélessávú szolgáltatását Alaszkában, miután a műholdserege elérte az 50%-os kiépítettséget.)

A Föld, valamint a Jupiter holdjai „fentről”

A GomSpace nevű startuppal kötött szerződést az Európai Űrügynökség az ESA SCOUT Earth Observation programhoz kapcsolódóan. Ezen belül kerülne sor a SCOUT-1 küldetésre, melynek hivatalos neve Earth System Processes Monitored in the Atmosphere by a Constellation of CubeSats (EPS-MACCS). Az EPS-MACCS keretében három darab 12U (12 egységes) CubeSat kerül majd pályára, legkorábban 2024-ben, klímakutatási célokkal. A cél a trópusi felső troposzférában és sztratoszférában zajló folyamatok mérése, a változások nyomon követése. A GomSpace fővállalkozásában készülő programért az ESA 24 millió eurót juttat a svéd vállalkozásnak, amely a saját fejlesztésekért 7 millió eurót tarthat vissza. A fennmaradó összeg nagy része a tudományos műszereket biztosító brit RAL Space-hez, illetve a hajtóművekért felelős Enpulsionhöz kerül. (Kép: ESA)

Az ESA hollandiai Űrtechnológiai Központjában (ESTEC) lévő Hertz (Hybrid European RF and Antenna Test Zone) létesítményben folyik az európai Jupiter-szonda radarberendezésének tesztelése. A vizsgálatok persze jelenleg nem a teljes űreszközzel, csak annak egy 1:18 méretarányú modelljével zajlanak. Az „igazi” RIME (Radar for Icy Moons Exploration) antennája egy 16 méteres dipól lesz, ez fog csatlakozni magához az adó/vevő egységhez. A szakemberek azt várják, hogy a radar egyes jeges Jupiter-holdak esetében (az anyagösszetételtől függően) akár 9 km-es mélységbe is „leláthat”. Ha minden a jelenleg érvényes tervek szerint alakul, akkor a JUICE 2023 szeptemberében indulhat a Naprendszer legnagyobb bolygójához, ahova 2031 augusztusában érkezhet meg. Ha így lesz, akkor egy évig a Jupiter körül kering, majd a Ganymedes körüli pályára fog állni.

(Kép: ESA / P. de Maagt)

Exobolygók

Az ESA szerződést kötött az Airbusszal az Ariel exobolygó-kutató műhold építésére. Az Ariel (Atmospheric Remote-sensing Infrared Exoplant Large-survey) nevű űreszköz legkorábban 2029-ben juthat a világűrbe. Ezzel elindul a harmadik olyan európai űreszköz megvalósítása, amely kifejezetten az exobolygókat veszi célba. Mint az olvasóink előtt valószínűleg ismert, a Cheops még 2019-ben került pályára, míg a jelenleg épülő Plato startjára 2026-ban kerülhet sor. (Mindkét űreszközbe „bedolgoznak” hazai intézmények, szakemberek is!) Az Ariel az exobolygók összetételét, kialakulását és fejlődését fogja vizsgálni a látható és infravörös tartományokban. A célpontok száma akár 1000 is lehet!

Az Ariel. (Fantáziakép: Airbus)