Európai mozaik – 2021. január
(Rovat: Európai űrpolitika, Kis űreszközök nagy szerepe , A Holdnál - 2021.02.01 07:15.)

Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

A francia ESA űrhajós Thomas Pesquet (képünkön) jelenleg intenzív képzés alatt áll, hiszen a tervek szerint 2021 áprilisában második űrrepülésére indul.

Thomas Pesquet űrséta közben. (Kép: NASA)

Ennek kapcsán azt nyilatkozta, hogy „büszke arra, hogy az ESA irányt vett a Hold felé, és boldog, hogy ebben Franciaország kamatoztathatja szakértelmét a Gateway ESPRIT moduljának megvalósításában”. (Az ESPRIT [European System Providing Refueling, Infrastructure and Telecommunications] név egyébként egy kombinált üzemanyagtároló és -töltő, infrastruktúra- és távközlési modult takar.) Ezek után hozzátette, hogy „Európa három helyet biztosított magának a Gatewayben, és reméli, hogy az egyik az övé lesz.” Mint az olvasóink előtt bizonyára ismert, az ESA hozzájárulása az amerikai irányítású holdprogramhoz még az Orion személyszállító űrhajók műszaki- és hajtóműegységének önálló, valamint az i-Hab nevű lakó- és kommunális modulnak az amerikaiakkal és japánokkal közös megvalósítása.

Január utolsó napjaiban érkezett a hír, hogy az ESA felkérte az Airbust, hogy kezdje el kidolgozni a legkorábban 2027-ben indítható CLTV (Cis-Lunar Transfer Vehicle) – fantázianevén Moon Cruiser – terveit.

(Fantáziakép: Airbus)

Az űreszköz bonyolult, önálló szállítási, logisztikai feladatokat fog ellátni a magas és elnyújtott pályájú holdi Gateway űrállomás, az alacsony pályára tervezett eszközök, valamint a Hold felszíne között. A Moon Cruisertől ezen túl olyan rugalmasságot várnak, hogy alacsony Föld körüli pályán képes legyen kiszolgálni egy „ISS utáni” űrállomást, sőt – ha erre lesz igény és ok – még a geostacionárius pályáig is eljusson. A szállító és logisztikai eszköz indítására majd az Ariane-6-tal kerülhet sor, és a Lunar Gatewayhez akár 4,5 tonna tömegű modult is szállíthatna. Hangsúlyozni kell két dolgot:

• Mint fent említettük, itt még csak tervek kidolgozásáról (B1 fázis) van szó, nem pedig építésről. A tervek elfogadására és a B2, C és D fázisok határidejének megállapítására legkorábban 2022-ben kerülhet sor.
• A Moon Cruiser (amely vagy olyan lesz mint a fenti képen „derengő” űreszköz, vagy nem) nem azonos a korábban már jóváhagyott EL3 (European Large Logistic Lander) nevű nehéz teherszállító holdi leszállóegységgel, hanem annak kiegészítője lesz.

Az Európai Unió január 19-én tudatta, hogy összesen 82,5 millió eurót invesztál a Pan-African Programme-ba. A pénzből hat infrastruktúra- és digitalizációs programot indítanak Afrikában. A programok a légi közlekedés, a digitalizáció, a regionális integráció és kereskedelem, az élelmiszer-biztonság és a fenntartható erőforrások menedzselése mellett az űrkutatást is magukba foglalják. A Space in Africa nevű alprojekt tulajdonképpen az ökoszisztéma űrtechnikákkal történő megfigyelését jelenti. Fontosságát pedig az mutatja, hogy erre az alprogramra a több mint 80 millió eurós összeg 30%-át fogják fordítani. (Az EU 2018 és 2020 között egyébként 400 millió eurót biztosított a még 2014-ben indított Pan-African Programme-ra.)

Január 26-án érkezett a hír arról, hogy holland és francia hozzájárulással készül a következő norvég nemzeti műhold. A NorSat-TD (NorSat Technology Demonstrator) a Norvég Űrügynökség (Norsk Romsenter) megbízásából készül, a munkában több helyi vállalkozás is részt vesz. Most bejelentették, hogy a Norvégia védelmi kutatásokért felelős szervezete (FFO) és a Holland Űriroda (NSO) a holland fejlesztésű SmallCAT-tel fog végrehajtani műhold–földi állomás–műhold lézerkommunikációs kísérleteket. (A SmallCAT [Small Communication Active Terminal] egy holland berendezés.) A korábban említett francia hozzájárulás pedig a Verrières-le-Buissonban működő ThrustMe által kifejlesztett, jódionokat használó elektromos hajtómű (ionhajtómű) beépítése és tesztelése lesz.

Január 27-én érkezett a hír, hogy 23 kisebb-nagyobb spanyol intézmény és vállalkozás készül megtervezni, megépíteni és pályára állítani egy 30 műholdas földmegfigyelő műhold-konstellációt. A konzorcium vezetője az Open Cosmos, és olyan tagjai vannak, mint a Sener, az Instituto Astrofísico de Canarias, Madrid város űrklaszterének tagjai, vagy éppen az i2CAT. A projekt végrehajtásához mintegy 147 millió euróra lesz szükség. A kisméretű holdakból az első(k) – optimális esetben – akár már két év múlva pályára kerülhetn(én)ek. A fejlesztők reményei szerint az űreszközök egy sor új technológiát (hajtóművek, nagy sebességű adatátvitel, mesterséges intelligencia, IoT [a dolgok internete]) fognak alkalmazni, amelyeket ma még csak ritkán alkalmaznak kis holdakon.