ESA évkezdet
(Rovat: Európai űrpolitika, Hazai kutatóhelyek és űripar , Űrhajós-kiválasztás 2021 - 2021.01.25 07:30.)

Az ESA főigazgatója a hagyományoknak megfelelően január közepén tartotta az előző év eredményeit és az idei év terveit áttekintő sajtótájékoztatóját.

A január 14-én tartott sajtótájékoztatón annyiban tértek el a hagyományoktól, hogy a 2020-as év eredményeiről, eseményeiről a február végén leköszönő, eddigi főigazgató, Johann-Dietrich Wörner számolt be, majd átadta a szót március 1-jén hivatalba lépő utódjának, Josef Aschbachernek, aki a 2021-ben várható eseményeket foglalta össze. A két főigazgató előadása teljes egészében megtekinthető a lenti linken, ahol vetített diáikat külön is végig lehet nézni. A sajtótájékoztató elején levetítették az ESA 2021-es évét bemutató filmet.

Előretekintés az ESA 2021-es évének várható eseményeire. A filmben 3:52–4:12 között keveredik a jövő két marsjárója, előbb a 2022-ben induló ExoMars rover látható, majd az a későbbi, várhatóan 2026-ben induló marsjáró, amelyik összeszedi a Perseverance által gyűjtendő anyagmintákat. A film végén az új főigazgató hivatalba lépésére még július hangzik el, később ez a dátum márciusra módosult. (Forrás: ESA)

Wörner a tavalyi év űreseményei közül kiemelte a Merkúr felé tartó BepiColombo szonda október 15-i elrepülését a Vénusz mellett, a Solar Orbiter startját és első eredményeit, valamint Luca Parmitano űrsétáit. Bejelentette, hogy idén két ESA űrhajós is hosszú időtartamú repülésre indul az ISS-re, Thomas Pesquet az Alpha, Matthias Maurer pedig a Cosmic Kiss fantázianevű küldetést és tudományos programot teljesíti.

Elmondta, hogy megkötötték a szerződéseket az ESA részvételéről a Perseverance által gyűjtendő marsi talajminták Földre hozásában és a DARTS–Hera programban, valamint a „tiszta világűr” (Clean Space) program keretében a VV02 start rakétafokozatának Föld körüli pályáról történő eltávolítását célzó ADRIOS küldetés megvalósításáról. Kitért a földmegfigyelési programok eredményeire, a Galileo rendszer továbbfejlesztésére és számos további eredményre.

A 2021. évről szóló beszámolójában a márciusban hivatalba lépő új főigazgató, az osztrák Josef Aschbacher mindenek előtt megismételte, hogy az első, illetve a negyedik negyedévben egy-egy ESA űrhajós indul az ISS-re, és ezzel kapcsolatban fontos bejelentést tett: az ESA február 16-án hirdeti meg új űrhajóstoborzását. Mint emlékezetes, az ESA legutóbb 2008-ban indított hasonló toborzást. Akkor több mint nyolcezer jelentkező közül választották ki a jelenleg az ESA űrhajóscsapatának gerincét alkotó hat jelöltet, akik azóta már mind a hatan jártak a világűrben, és akikhez később a „surranópályán” hetedikként csatlakozott Matthias Maurer. Elmondta, hogy májusban kerülhet fel az ISS-re az európai robotkar (ERA, European Robotic Arm).

Idén két ESA-űrhajós is féléves küldetésre indulhat a Nemzetközi Űrállomásra, tavasszal a francia Thomas Pesquet második repülésére indul, év végén pedig az űrhajós csapathoz később, furcsa körülmények közt csatlakozott német Matthias Maurer is feljuthat a világűrbe. Még érdekesebb a kép jobb oldali része, amely szerint az ESA február 16-án hirdeti meg újabb űrhajóstoborzását. (Kép: ESA)

Aschbacher, aki jelenleg még az ESA földmegfigyelési programjának igazgatója, beszélt az ESA Earth Explorer programjának folytatásáról, az új küldetések kiválasztásáról. Fontos mérföldkő lesz az űrcsillagászatban Európa számára is a James Webb-űrtávcső októberre tervezett pályára állítása. Mint elmondta, emellett megkezdik egy európai kvantumkommunikációs hálózat tervezését. A kisműholdas technológiai kísérletek kapcsán elmondta, hogy áprilisban (az újabb hírek szerint az év közepén) lesz a Vega rakéta VV19 startja, amelynek során többek közt a magyar vezetéssel készülő 3U CubeSat, a RadCube is pályára áll.

Magyar vonatkozása is van az új főigazgató egyik diájának. Eszerint a Vega hordozórakéta korábban áprilisra tervezett, de azóta az év közepére halasztott, VV19 jelű startja során pályára kerül többek közt a RadCube 3 egységes (3U) CubeSat, amelyet fővállalkozóként a C3S Kft. készít, az ELKH Energiatudományi Kutatóközponttal és külföldi partnerekkel együttműködve. (Kép: ESA)

Bővebben beszélt az említett ADRIOS küldetésről, amelynek megvalósításában 8 ország vesz részt, összesen 100 millió eurós költségvetéssel. A 2025-ben induló eszköz (Clear-Space–1) egyetlen űrszemétdarabot fog eltávolítani, vagyis a költségeket figyelembe véve még messze járunk attól, hogy a módszer tömegesen alkalmazhatóvá váljék.

Részletesen beszámolt az Űrügynökség pénzügyi helyzetéről. Amint a bemutatott diagramokon (és azokat az előző évek hasonló ábráival összevetve) látható, a költségvetés bevételi oldalán továbbra sincs gyökeres változás. A 6,49 milliárd eurós teljes költségvetés bő kétharmadát a tagállamok adják össze, negyedével az EU finanszírozza a közös programokat, a fennmaradó kisebb rész pedig az Eumetsattól és más forrásokból származik. A tagállamok által az év folyamán befizetendő 4,55 milliárd euró több mint a felét a három legnagyobb, Franciaország, Németország és Olaszország adja, míg az Egyesült Királyság (és az összes többi tagállam) részesedése 10% alatt marad, sőt a tagállamok feléé az 1%-ot sem éri el. A francia és német hozzájárulás közti különbség tavaly óta csökkent, a lélektani előny azonban a franciák oldalán van, ők ugyanis túllépik az 1 milliárdos határt, míg a németek valamivel alatta maradnak. Magyar szempontból örvendetes hír, hogy hazánk az elmúlt években végre felkerült a pénzügyi térképre, idei 16,8 millió eurós részvállalásunk már eléri Írországét, és meghaladja a velünk egyszerre csatlakozott Észtországét. Igaz, 0,4%-os részarányunk még elmarad a nemzeti jövedelmünk alapján számított kb. 0,6%-os szinttől, mint ahogy Csehország 43 milliós befizetésétől is, de szemmel láthatóan jó úton járunk.

Az ESA 2021-ben 6,49 milliárd euróval gazdálkodhat, amelyből 4,55 milliárd euró a tagállamok befizetése. Magyarország 0,4%-kal, azaz 16,8 millió euróval járul hozzá a közös programokhoz. (Kép: ESA)

A költségvetés felhasználását illetően sem tapasztalható drámai változás. Az egyetlen jelentős növekedést az Űrbiztonság (Space safety) program könyvelheti el, amelynek résztvevői az előző évihez képest kétszeres költségvetéssel gazdálkodhatnak. A három legjelentősebb terület az űrszállítás, a navigáció és a földmegfigyelés, amelyek a teljes költségvetés több mint felét használják fel. Ugyanakkor a tudományos programok költségvetése évek óta azonos, 10% alatti szinten marad, ékes bizonyságául annak, hogy az ESA nem tudományos kutatással, hanem elsősorban technológiafejlesztéssel és az űralkalmazásokkal foglalkozó szervezet.

Az ESA költségvetésében a súlyponti területek továbbra is az űralkalmazások és a hordozórakéta-fejlesztés. (Kép: ESA)