12,5 milliárd euró
(Rovat: Európai űrpolitika, A hónap száma - 2019.10.22 07:15.)

Közeledik az ESA Miniszteri Tanácsának ülése, az űrügynökség a következő 3 évre ekkora költségvetést kér a 22 tagállamtól.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Miniszteri Tanácsülését (Space19+) november 27–28-án Spanyolországban, Sevillában tartják majd. Előzetesen, október 17-én Johann-Dietrich Wörner főigazgató sajtótájékoztatót tartott, amelyen ismertette a terveket. A háromévente összehívott Miniszteri Tanács feladata kijelölni az ESA tevékenységnek jövőbeli irányait, és dönteni a költségvetés számairól.

Az elfogadásra váró költségvetés-tervezet négy pillérre épül, az űrügynökség tagállamok számára kötelező és szabadon választható programjainak összességeként. A tudományos kutatás és felfedezések témakörében folytatódik a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programjában való európai részvétel, de a Hold és a Mars kutatására is indulhatnak projektek: az európaiak csatlakozhatnak a NASA holdi Gateway űrállomásának fejlesztéséhez és marsi anyagminta-visszahozó küldetés is szóba jöhet. Ahogy alakul az amerikai Artemis holdprogram, úgy fordulhat még komolyabbá az ESA részvétele is. A NASA-nak például nem volna ellenére, ha az Orion űrhajókhoz a harmadikon túl a további kiszolgáló modulok is Európában készülnének. Ami a Gateway számára szállítandó modulokat és egységeket illeti, ezekért cserébe elképzelhető, hogy a NASA felajánlja egy európai űrhajós Holdra való eljuttatását is.

Az ESA az amerikai Orion űrhajókhoz további szervizmodulokat is szállíthat, a Gateway és Artemis programokhoz való hozzájárulásaképp. (Kép: Airbus)

A következő hároméves időszakban befejeződik az Ariane-5 és Vega-C hordozórakéták fejlesztése, azok üzembe kell álljanak és meg kell jelenjenek a hordozóeszközök világpiacán.

A politikai bizonytalanságokkal kapcsolatban Wörner kérdésekre válaszolva elmondta, hogy bár Spanyolországban általános választások lesznek a jövő hónapban, a kormányzat eltökéltnek látszik az űrköltségvetés és az ESA-hozzájárulásuk növelésére. Spanyolország jelenleg az ESA ötödik legnagyobb befizető tagállama. Az Egyesült Királysággal, nevezetesen az Európai Unióból való közelgő kiválásukkal kapcsolatban Wörner igyekezett meggyőzni hallgatóságát, hogy a Brexit náluk nem okoz különösebb fejfájást, az ESA költségvetésére nem lesz hatással. A belgiumi helyzet azonban jelenleg nem teljesen világos. Mindenesetre az ESA főigazgatója kifejezte reményét, hogy a költségvetési növekedés százalékban kifejezve „közel kétszámjegyű” lesz az előző hároméves ciklushoz képest. Az előzetes számokat ugyanakkor a Miniszteri Tanács ülésén – és az azt előkészítő tárgyalások során – el is kell még fogadtatni a tagállamokkal.