Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Az ESA 2019-ben
(Rovat: Európai űrpolitika, Európa igáslovai a világűrben , Kontinensünk hajósai - 2019.01.21 07:15.)

Az ESA készül a miniszteri tanácsülésre, következő űrhajósa pedig a repülésére. A hordozórakéta-ipar nehéz helyzetben van, viszont marad a földrajzi visszatérítés és erősödik a kozmikus veszélyek program.

Johann-Dietrich („Jan”) Wörner, az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatója január 16-án tartotta hagyományos évindító sajtótájékoztatóját. Ismertette az ESA előtt 2019-ben álló legfontosabb feladatokat. A szervezet életében a legfontosabb esemény az ESA Tanács soron következő miniszteri szintű értekezlete lesz, amelyet november 27-28-án Sevillában (Spanyolország) tartanak.

Johann-Dietrich Wörner ESA-főigazgató január 16-án sajtótájékoztatón számolt be az ESA 2018-as eredményeiről és 2019-es feladatairól. (Forrás: ESA)

Ami a technikai ügyeket illeti, idén megkezdődik az átállás a hordozórakéták két típusánál is az új generációs eszközökre: az Ariane–5-öt hamarosan felváltja az Ariane–6, a Vegát pedig a Vega-C. Daniel Neuenschwander, az ESA űrszállítási igazgatója bejelentette, hogy az Arianespace január 25-én hajtja végre a P120C szilárd hajtóanyagú hajtómű kvalifikációs tesztjét, amelynek sikeres végrehajtása után február végére lezárható lesz a tervezés szakasza, és kitűzhetik a Vega-C első startjának időpontját. Ugyanez a folyamat az Ariane–6 esetében az év közepére várható, az új nagyrakétánál ezt követően közlik az első start időpontját.

Az átállás olyankor történik, amikor az európai hordozórakéta-piac nehéz időket él meg. Fokozódik a verseny a SpaceX-szel, a kereskedelmi geostacionárius műholdak indítására szóló megrendelések száma pedig drasztikusan visszaesett. Neuenschwander elmondta, hogy az Ariane–6 első változatával 14 startot céloznak meg, ezért a lehető leghamarabb meg kell kezdeni a gyártást és megrendeléseket kell szerezni. A tervezett startok felét szándékoznak kereskedelmi alapon értékesíteni. Az első kereskedelmi szerződést már tavaly szeptemberben megkötötték, amelynek értelmében az Eutelsat 2027-ig öt indítást rendelt meg. Elmondta azt is, hogy a novemberi miniszteri tanácsülésen az Ariane–6 és a Vega-C mielőbbi használatba vétele érdekében további anyagi hozzájárulást fognak kérni a hordozórakéta-fejlesztési önkéntes programban résztvevő tagállamoktól, a pontos összegről még folynak az egyeztetések az ipari szereplőkkel. Összegzésként Neuenschwander elmondta, hogy az európai űrszállítási szektor az Ariane–5 legutóbbi, 2002-es kudarca óta nem volt olyan nehéz helyzetben, mint most. Ennek ellenére nem gondolják, hogy Európának ki kellene vonulnia a hordozórakéta-piacról, inkább a versenyképességét kellene növelni, ezt, valamint újabb rakétaegységek fejlesztését célozzák a miniszterek elé terjesztendő javaslatok.

A sajtótájékoztató előtti nap tartott londoni Brexit-szavazás kapcsán Wörner főigazgató elmondta, hogy az Egyesült Királyságnak eltökélt szándéka, hogy az ESA tagja marad. Mindamellett, az ESA vizsgálja mindazokat a lépéseket, amelyek a Brexit folyamatának ilyen vagy olyan alakulása esetén szükségessé válnak. Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból semmiképpen sem okoz törést az ESA működésében, mert az ESA 22 tagállama közül a nem EU-tag Svájccal és Norvégiával eddig is zökkenőmentes volt az együttműködés, ezt a modellt követhetik az Egyesült Királysággal is.

Wörner főigazgató arról is beszámolt, hogy tavaly októberben egy időközi miniszteri megbeszélésen felhatalmazást kapott egy új, az EU-val megkötendő pénzügyi keret-megállapodás (FFPA, Financial Framework Partnership Agreement) tervezetének kidolgozására. Arra számít, hogy idén év végére elkészülnek a tervezettel, a megállapodás pedig 2020 végére véglegesíthető lesz.


Az ESA főigazgatója, Johann-Dietrich Wörner (balra) tavaly októberben Madridban kapott a 2019-es miniszteri tanácsülés előkészítő megbeszélésén felhatalmazást egy új pénzügyi keretmegállapodás kidolgozására az EU-val. (Kép: ESA / P. Sebirot)

A főigazgató bejelentette, hogy az ESA a héten nyilvánosságra hozta költségvetését, amelynek végösszege 5,72 milliárd euró (azaz enyhén emelkedett a 2018-as 5,60 milliárdhoz képest).


Az ESA 2019. évi költségvetése 5,72 milliárd euró, a diagramról a fő működési területek szerinti megoszlás olvasható le. A költségvetés csaknem kétharmadát a három fő területre, a földmegfigyelésre, az űrszállításra (hordozórakéta-fejlesztésre) és navigációra fordítják. A változatlan összegű tudományos program részesedése a teljes költségvetésből (a teljes összeg növekedése miatt) idén is 10% alatt maradt. (Kép: ESA)


Az ESA 5,72 milliárd eurós költségvetéséből 4,18 milliárd eurót állnak a tagországok, a többi az EU, az Eumetsat és más szervezetek hozzájárulása a közös programok finanszírozására. Magyarország részesedése 5,2 millió euró, azaz kb. 0,1% (kevesebb, mint tavaly, ugyanis lejárt a részletekben fizetett belépési díjunk). Ugyanakkor Csehország és Lengyelország befizetései meghaladják a 30 millió eurót. (Kép: ESA)

Elmondta, hogy a következő ESA űrhajós, Luca Parmitano repülését 2019-re tervezik. Az ESA-nak az a szándéka, hogy a 2009-ben kiválasztott hat űrhajós mindegyike kétszer repüljön, az ennek megfelelő kijelöléseket hamarosan bejelentik. (Az „újoncok” csapatából egy-egy repülést már mindenki teljesített, a dán Andreas Mogensen rövid küldetésen vett részt, a többiek körülbelül fél évet töltöttek az ISS-en. A német Alexander Gerst a közelmúltban már a második féléves küldetését is sikerrel teljesítette, Parmitanónak pedig az idei lesz a második hosszú űrrepülése.)

A főigazgató határozottan kiállt a földrajzi visszatérítés (georeturn) rendszerének fenntartása mellett. (Ennek értelmében az egyes tagországok vállalatai olyan arányban kapcsolódhatnak be az ipari szerződések teljesítésébe, amilyen arányban hazájuk az adott programban részt vesz, vagyis az ESA működésébe befizetett tagállami hozzájárulások a befizetések arányában jutnak vissza a befizető államba, és erősítik annak iparát – ezért előnyös részt venni az önkéntes programokban. – B.E.) Azért fontos a főigazgató határozott kiállása az ESA működési filozófiájának alapját jelentő földrajzi visszatérítés mellett, mert októberben, a Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson (IAC) tartott előadásában Tom Enders, az Airbus vezérigazgatója jelentős változtatásokat javasolt az európai űripar irányításában, többek közt felvetette, hogy meg kellene szabadulni a földrajzi visszatérítés kötöttségétől. (És így az Airbus akadálytalanul zsebelhetné be más tagországok befizetéseit is. Ügyes, szokták mondani. – B.E.) Wörner elmondta, hogy a földrajzi visszatérítés feladása az európai iparpolitika végét jelentené. Hangsúlyozta, hogy az ESA a versenyeztetést a georeturn keretein belül oldja meg.

Az ESA-főigazgatója a vele készített interjúban elmagyarázza, mit jelent az általa kigondolt „Space19+” szlogen. Ezzel a megjelöléssel illeti mindazokat a 2019 utánra vonatkozó terveket, amelyeket az ESA működésére vonatkozóan az idén novemberi, sevillai miniszteri tanácsülés elé kíván terjeszteni. A beterjesztendő terv felöleli az űrtudományokat és a távoli világűr meghódítását (exploration) éppúgy, mint az eljutást a világűrbe, az ott végzett műveleteket, valamint a mindehhez kapcsolódó kutatás-fejlesztést. A terv célkitűzése emellett, hogy az ESA az űrbiztonság (kozmikus veszélyek) egyre jelentősebbé váló területén világviszonylatban vezető szerepre tegyen szert. (Forrás: ESA)

Végül Wörner megemlítette a sajtóbeszélgetésen, hogy az ESA fontosnak tartja ismertségének növelését, aminek érdekében nemrég közvélemény-kutatást készíttetett. (Ennek eredményéről külön számolunk be egy későbbi cikkünkben.)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021