Űrpolitika tíz évvel ezelőtt
(Rovat: Európai űrpolitika - 2018.07.01 07:15.)

Néhány archív fotó segítségével felidézzük az európai űrpolitika tíz évvel ezelőtti törekvéseit, és azt, mi valósult meg a célokból. Nagyot fordult a világ – a részletekben is.

Franciaország éppen 10 éve, 2008. július 1-jén vette át az EU elnöki tisztét. Magától értetődően nagy hangsúlyt fektettek az űrtevékenységre, ezért már júliusban nagyszabású akciót kezdtek. A Francia Elnökség meghívására július 21–22-én az ESA Guyana Űrközpontjában (Kourou, Francia Guyana) informális találkozót tartottak az EU tagállamainak űrtevékenységért felelős miniszterei, illetve az őket képviselő delegáltak. A találkozón az Európai Űrpolitika továbbfejlesztéséről és kiteljesítéséről, továbbá a legfontosabbnak tartott uniós űrprogramokról (Galileo, GMES) és újabbak megállapításáról esett szó. Magyarországot dr. Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter képviselte, akit útjára elkísért dr. Erényi István, Magyarország brüsszeli Állandó Képviseletének tanácsosa és e sorok írója, aki akkor a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) igazgatója volt.

Az informális miniszteri tanácskozás küldöttségvezetőinek hivatalos fotója. A hazánkat képviselő dr. Molnár Károly az első sor bal szélén áll. (Kép: MŰI archívum)

Honnan tudjuk mindezt? Természetesen onnan, hogy a hír már másnap megjelent az akkor még létező Magyar Űrkutatási Iroda folyamatosan frissülő honlapján. Említésre érdemes, hogy bár a MŰI akkor még de jure egy másik minisztériumhoz tartozott, de facto azonban már az azóta elhunyt Molnár Károly vette át az irányítást, aki mérnökként fontosnak tartotta, hogy lássa az űrközpontot. Feltűnhet a hírben a GMES említése is, akkor még így hívták a Copernicus programot (sőt akkoriban Kopernikus néven is előfordult az angol nyelvű iratokban, mert a német lobbi ezzel az írásmóddal szerette volna elhitetni, hogy Kopernikusz valójában nem lengyel, hanem német csillagász volt).

Az űrminiszterek, más „szemszögből”. (A szerző felvétele)

A miniszterek népes kíséretének kevésbé rendezett csoportképe. A jelentős létszám emeli a tanácskozás súlyát, amellett a francia kormány különgépének repülése is gazdaságosabb, ha „telt házzal” járja meg Kourou-t. (Kép: MŰI archívum)

A kourou-i informális miniszteri találkozón mind a 29 EU/ESA tagország jelen volt, 1–4 fős delegációval (akkor az EU-nak még 27 tagja volt, Horvátország nélkül, jelen volt még az ESA tag Norvégia és Svájc). Emellett képviseltette magát az EU vezetése (Günther Verheugen biztos) és Űrpolitikai részlege, az ESA (Jean-Jacques Dordain főigazgató), az Európai Parlament és az EUMETSAT. A tanácskozásra a minisztereket a francia tudományos miniszter (Valérie Pécresse) hívta meg, a helyszínen a házigazda a CNES elnöke volt. A delegációk közül kilencet vezetett miniszter, többet államtitkár, helyettes államtitkár, a többiekét más minisztériumi vezetők vagy az űrügynökségek vezetői. Közülük valószínűleg már csak Dordain főigazgatóra emlékszünk, mindenesetre róla pozitív emlékeket őrzünk...

Mivel EU–ESA közös tanácskozás volt, természetesen az összes EU-tagállam zászlóját felhúzták Kourou-ban. Akkor még nem voltunk ESA-tagállam, így valószínűleg ez lehetett az első alkalom, amikor a Guyana Űrközpontban felvonták a magyar lobogót (a holland mögött, félig takarásban). (A szerző felvétele)

A tanácskozás mellett a szervezők megismertették a résztvevőket a Guyana Űrközpont legfontosabb létesítményeivel. Megnézhettük az irányítóközpontot (ebben a teremben zajlott maga a tanácskozás), az Ariane–5 hordozórakéta szerelőcsarnokát, a műhold-szerelőcsarnokot, az Ariane–5 rakéták indítóállását, a már használaton kívüli Ariane–4 indítóállást, valamint a Szojuz és a Vega rakéták még épülő indítóállásait és az Űrmúzeumot. A látogatás legérdekesebb mozzanata az volt, hogy a szerelőcsarnokban közvetlen közelről láthattuk azt az Ariane–5 hordozórakétát, amely jó három héttel később, augusztus 14-én pályára állított két távközlési műholdat.

Ilyen állapotban volt 2008 nyarán a Szojuz rakéták kourou-i indítóállása. Az első Szojuz-startra 2011. októberében került sor Kourou-ban. Azóta 17 sikeres és egy részben sikeres Szojuz-indítás történt a Guyana Űrközpontból. (A szerző felvétele)

Az informális miniszteri találkozót tulajdonképpen a szeptember 26-i Űrtanács előkészítésének szánták. Az ESA és az EU űrminisztereinek hivatalos tanácskozását jelentő Űrtanács ezen ülésén Magyarországot szintén dr. Molnár Károly miniszter képviselte. Az ülésen szó volt többek között a Galileo műholdas navigációs rendszerről, a Kopernikus (akkor éppen ilyen helyesírással!) globális földmegfigyelési programról (korábban GMES), valamint elfogadták az Európai Űrpolitika végrehajtásáról szóló beszámolót. Az Űrtanács határozata értelmében az Európai Űrpolitika a jövőben új területekkel bővül ki: világűr és éghajlatváltozás; az űrtevékenység hozzájárulása a Lisszaboni Stratégia megvalósításához, világűr és biztonság; űrhajózás és Naprendszer-kutatás.

A felmerült témákhoz is érdemes mai szemmel néhány megjegyzést fűzni. Akkoriban – egy korábbi űrtanácsi határozat értelmében – az EU (ESA-val karöltve megvalósított) űrpolitikájának két fontos programja volt, a Galileo és a GMES. Egyik mélyebb kátyúban, mint a másik. Ezt akarták a franciák a felsorolt négy témával megfejelni, elvégre a négy mégiscsak több a kettőnél, és hátha valamelyik „bejön”. Érdekes, hogy a két eredeti program kikecmergett a kátyúból, és mára stabil, erős, a „zászlóshajó” titulushoz méltó programmá vált. A francia kiegészítések viszont feledésbe merültek. Ugyanígy (jobbára) feledésbe merült a kourou-i informális találkozó, amelynek honlapja ma már elérhetetlen. Az Űrtanács üléséről szóló részletes beszámoló viszont az ESA honlapján továbbra is elérhető.