Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Évindító ESA sajtótájékoztató
(Rovat: Európai űrpolitika, Nyereség a kontinensnek , Vélemények - 2017.01.20 06:15.)

Az ESA főigazgatója, Johann-Dietrich Wörner a hagyományoknak megfelelően évindító sajtótájékoztatót tartott.


Johann-Dietrich Wörner, az ESA főigazgatója a január 18-i sajtótájékoztatón. Mellette az esemény házigazdája, Franco Bonacina, az ESA sajtófőnöke. (Kép: ESA / Stephane Corvaja, 2017)

A főigazgató előadásában (amely az ESA honlapján teljes terjedelmében, a kérdésekre adott válaszaival együtt megtekinthető) először a 2016. év legfontosabb eseményeit idézte fel. Ezek legtöbbje szerepelt az ESA filmje alapján adott összefoglalónkban, illetve más korábbi cikkeinkben. Beszélt az EDRS–A startjáról, arról, hogy a nyári olaszországi földrengés után a Sentinel–1 műholdak adatai is segítettek a károk azonosításában, de nemcsak a szakembereknek, hanem a nagyközönségnek is hasznos információkat adtak. Elmondta, hogy a Sentinel–1A űrszeméttel ütközött, szerencsére komolyabb következmények nélkül. Tavaly kétszer indult a Vega rakéta, az Ariane–5 pedig már megszakítás nélkül a 76. sikeres startját teljesítette, és ezzel meghaladta az Ariane–4 egykori sikerét (74 sikeres start kudarc nélkül). Részletesen méltatta a Rosetta és az ExoMars küldetését. Előbbi küldetés végét „tervezett öngyilkosságnak” nevezte, utóbbival kapcsolatban pedig hangsúlyozta, hogy kiváló az együttműködés Oroszországgal. A Schiaparelli kudarcát tanulságosnak nevezte, a program folytatását pedig határozottan 2020-ra tette. Az orosz együttműködés folyik, telekonferenciák formájában rendszeres kapcsolatban vannak az orosz féllel.


A főigazgató előadásában áttekintette a közeljövő (és a távolabbi jövő) tudományos programjait. (Kép: ESA)

Részletesen beszélt a Galileo programról, amelyre a kérdések kapcsán többször is visszatért. Rövid elméleti fizikai kitérőt téve ismertette a relativisztikus korrekciók jelentőségét, és azt, hogy minden műholdon négy atomóra működik, két-két rubídium, illetve hidrogén mézer alapú. Néhány már mindkét típusból elromlott, amiről folyamatosan egyeztetnek a gyártóval. Szerencsére csak egyetlen olyan műhold van, amelyiken már csak két atomóra működik, de a redundancia itt is megvan. A startokat illetően elmondta, hogy az igényeknek megfelelően fogják az Ariane–5, illetve a Szojuz rakétákat indítani, attól függően, hogy 2 vagy 4 azonos pályára kerülő műholdat indítanak. A kezdeti szolgáltatás decemberben bejelentett elindításával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az elsősorban az iparnak, a fejlesztőknek szól, nem a végfelhasználóknak. Kitért az Iris kísérleti műholdas légiforgalmi irányítórendszerre (erről egy későbbi cikkünkben részletesen is szó lesz), valamint az európai űrhajósok repüléseire. Megerősítette, hogy a decemberi Miniszteri Tanács jóváhagyta az ESA 2024-ig szóló kötelezettségvállalását az ISS működtetésében. Nagy eredmény, hogy Thomas Pesquet közelmúltban végrehajtott űrsétája alatt az űrsétát Luca Parmitano készítette elő és irányította az űrközpontból, ami azt mutatja, hogy az amerikaiak elfogadják a tapasztalt európai űrhajósok közreműködését.


A 2009-ben kiválogatott európai űrhajósok mindegyike járt már a világűrben (vagy éppen most jár), már a második repüléseik előkészítése folyik. Ugyanakkor számítanak a korábbi csoport tagjaira is, akik közül Paolo Nespoli már az idén újra feljut az ISS-re. A kép feliratán felbukkan Matthias Maurer neve, akit 2009-ben tartaléknak jelöltek, most szó van az aktiválásáról (eddig azonban gondosan titkolták a kilétét, az ESA honlapján is csak az ESA-űrhajósok mélytengeri kiképzése kapcsán bukkant fel a neve). (Kép: ESA)

A tudományos eredmények közül kiemelte továbbá, hogy a Swarm műholdak méréseivel sikerült a Föld belsejében futóáramlást (jetstream) kimutatni. Részletesen beszélt az európai laikusok véleményének meghallgatásáról, és kilátásba helyezte, hogy az akciót kétévente megismétlik. Végül, de nem utolsósorban röviden ismertette a Miniszteri Tanács költségvetési döntéseit.

Ami a 2017-es terveket illeti, csak a Hispasat műhold hamarosan várható startját, illetve a SmallGEO platformot említette, utóbbiról Wörneré után külön sajtótájékoztatót tartottak, ennek felvételét a lenti linken lehet megtekinteni. Megemlítette az ADM-Aeolus küldetést, az előkészítés különböző fázisaiban lévő tudományos programokról egy összefoglaló ábra kapcsán beszélt, és elmondta, hogy a Miniszteri Tanács döntése alapján elkezdődött egy Space Ridernek nevezett űr-szállítóeszköz tervezésének előkészítése.


Az ESA előtt álló legfontosabb kihívások a főigazgató véleménye szerint. (Kép: ESA)

Ezután rátért az ESA előtt álló kihívásokra. Elsőként az EU-együttműködést és a közös, illetve egymást kiegészítő programokat említette. Kifejtette, hogy az űrtevékenység eddigi eredményeire támaszkodva erősíteni kell az európai szellemiséget. A Brexit kapcsán kijelentette, hogy a brit EU kilépésnek nincs közvetlen hatása az ESA-ra, az a brit ESA-tagságot nem érinti (sőt a britek éppenséggel növelik az ESA-hozzájárulásukat). Hasonlóképpen nem érinti közvetlenül az közös EU–ESA-programokat sem, de mindenesetre figyelemmel kísérik a kilépési tárgyalásokat, ahol felmerülhetnek olyan kérdések, amelyekre az ESA-nak reagálnia kell.


A főigazgató víziója az egységes európai űrtevékenységről. Alapja az ESA és az EU közötti együttműködési megállapodás. Két pillérje az EU és az ESA űrstratégiája. (Kép: ESA)

Kitért két vesszőparipájára, a semmitmondó „Space 4.0” szlogenre, amelyről tavalyi hasonló sajtótájékoztatóján részletesebben beszélt. Ugyancsak megemlítette a szellemesnek vélt, de a politikai áthallások miatt inkább riasztó vagy visszataszító „United Space of Europe” szlogent is. Utóbbi magyarázatára felsorolt néhány általánosságot, de ettől nem lettünk okosabbak. Elmondta viszont, hogy 2016-ra már sikerült megvalósítani az ESA 1975-ös Alapokmányában szereplő stratégia célt, az egységes és egyetlen európai űrszervezet létrehozását. Hangsúlyozta ugyan, hogy mindezek a célok programokon és projekteken keresztül valósulnak meg, ám előadásának ebben a részében inkább általánosságokat hangoztatott, mintsem konkrétumokat.


Fontosnak tartotta az űrtudományban és az űrtechnológiában elért európai kiválóság stratégiai célok szolgálatába állítását. Az űrtevékenységet és annak eredményeit az európai gazdaság és társadalom szerves részévé kell tenni. Létre kell hozni a világviszonylatban is versenyképes európai űrszektort. Európának önállónak kell lennie, mindenekelőtt az olyan stratégiai területeken, mint a hordozórakéták és a műholdas navigáció. Így jöhet létre az egységes európai önazonosság és az európaiság szelleme az űrkutatásban. (Kép: ESA)

A szükséges digitalizáció kapcsán beszélt az ESA adatpolitikájáról és a nagy adattömegek (big data) kezeléséről. Általános példaként azt említette, ahogyan a Copernicus programban az űrből, a repülőgépekről és a helyszínen gyűjtött nagy adattömegekből végül előáll a felhasználó számára hasznos információ. Ezen belül konkrét példaként azt a talajnedvesség-kiértékelő projektet említette, amelyről egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk.

Beszélt az inkubátor-hálózat fontosságáról, valamint az ESA kapcsolatairól más szervezetekkel, intézményekkel, illetve a nemzetközi kapcsolataikról. Megemlítette, hogy Szlovénia tavaly az ESA társult tagja lett, a többi nem ESA-tag EU országgal pedig tárgyalásokat folytatnak a csatlakozás lehetőségéről. A nemzetközi kapcsolatok területén a hagyományos orosz és amerikai együttműködés mellett (orosz relációban már szó volt az ExoMarsról, amerikai relációban pedig az ISS-en kívül az Orion űrhajó szervizmoduljának fejlesztését említette) az ESA együttműködő államát, Kanadát, valamint Japánt, Mexikót, Brazíliát és Dél Afrikát sorolta fel. Ugyanakkor kíváncsian várják, ki lesz a NASA új főigazgatója, kapcsolatban állnak a NASA új kormányzati ciklusba történő átmenetét levezénylő csapattal.


Kiemelte az ESA inkubátor-hálózatának és a technológiatranszfernek a fontosságát, ahol a cél az, hogy az alapkutatástól az alkalmazott kutatásokon és a technológiafejlesztésen keresztül folyamatos legyen az átmenet a piacképes termékekig. (Kép: ESA)

Ezután a főigazgató a jelen lévő újságírók kérdéseire válaszolt. Ezek közül több is a Galileo rendszerre vonatkozott, de szóba került az iparpolitikától a gravitációs hullámokig sok minden. Az érdeklődők a kérdéseket és a válaszokat a sajtótájékoztató videofelvételén az 53. perctől kezdődően tekinthetik meg.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024