Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

2015 és 2016 ESA-szemmel
(Rovat: Európai űrpolitika, Nyereség a kontinensnek , Az Űrállomás és kontinensünk - 2016.01.26 07:15.)

Az ESA főigazgatója január 15-én évindító tájékoztatót tartott. Az esemény újszerű részéről már beszámoltunk. Most hagyományos részére térünk át, amelyben az elmúlt év eseményeiről és az idei tervekről beszélt.

Jan Wörner tavaly nyáron vette át az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatói tisztséget. Első évindító sajtótájékoztatója elején kissé filozofikus hangvételű, stratégiai kérdésekkel foglalkozó előadást tartott, amelyről előző cikkünkben számoltunk be. Ezután értékelte a főigazgató az ESA elmúlt évi munkáját, és bemutatta az idei terveket.


Jan Wörner, az ESA nyáron hivatalba lépett főigazgatója január 15-én tartotta évindító sajtótájékoztatóját. (Kép: ESA / S. Corvaja)

A 2015-ös eseményekről portálunkon rendszeresen beszámoltunk, így ehelyütt csak felsoroljuk, melyek voltak a főigazgató véleménye szerint az ESA szempontjából legfontosabb események. Januárban volt a Huygens Titánra szállásának a 10. évfordulója. Februárban negyedszer indult az űrbe a Vega rakéta, akkor az IXV visszatérő űreszközt vitte próbaútjára. Szintén februárban visszatért és megsemmisült az ötödik, utolsó ATV teherűrhajó, márciusban két Galileo-hold indult. Júniusban 200 napos küldetése végén visszajött az ISS-ről Samantha Cristoforetti, majd rövid időre feléledt a Rosetta Philae leszállóegysége, Kourou-ból pedig Vega rakétával pályára állították a Sentinel–2A műholdat.


Tavaly júniusban 200 napos küldetése végén visszajött az ISS-ről Samantha Cristoforetti, majd rövid időre feléledt a Philae.

Júliusban Harwellben (Egyesült Királyság) megnyílt az ESA új űrtávközlési központja (ECSAT), Francia-Guyanából pedig elindult a második generációs Meteosat műholdak negyedik példánya (MSG–4). Augusztusban aláírták a szerződéseket az Ariane–6 és a Vega–C fejlesztéséről, a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös pedig az egy éve körülötte keringő és kiválóan működő Rosettával áthaladt a napközelpontján. Nyár végén az ESA együttműködési megállapodást kötött az Európai Déli Obszervatóriumokkal (ESO) az űrcsillagászati műholdakkal és a földi távcsövekkel szerzett csillagászati adatok cseréjéről. Szeptemberben Andreas Mogensen dán ESA-űrhajós járt az ISS-en, és újabb két Galileo-hold állt pályára. Novemberben az ESA is képviseltette magát a párizsi klímacsúcson, december elején pedig elindult a LISA Pathfinder. Decemberben Tim Peake brit ESA-űrhajós indult az ISS-re, majd újabb kettős Galileo-indítással ért véget az esztendő.


Tavaly novemberben az ESA is képviseltette magár a párizsi klímacsúcson, december elején pedig elindult a LISA Pathfinder.

Áttérve a 2016-os tervekre, Jan Wörner elmondta, hogy január 27-én Bajkonurból Proton hordozórakétával indul az európai adattovábbító rendszer első műholdja, az EDRS–A, február 4-én pedig Pleszeckből pályára áll a Sentinel–3A.


Január végén indul az európai adattovábbító rendszer első műholdja, az EDRS–A, február elején pedig a Sentinel–3A.

Március 14-ére tervezik az ExoMars indítását, a szonda szeptemberben éri el a vörös bolygót – mint Wörner hangsúlyozta, még a Miniszteri Tanács ülés előtt, így a remélt siker kedvező irányban befolyásolhatja a döntéseket. Április 12-én Kourou-ból újabb Copernicus-műhold startol, a Sentinel–1B. Június elején véget ér Tim Peake küldetése, a hónap közepén pedig elindul a Sentinel–5p. Szeptember végén hivatalosan véget ér az ESA egyik legnagyobb sikertörténete, a Rosetta, legalábbis az adatok gyűjtése és továbbítása. Szeptemberben újabb Sentinel startol, a –2B (amelynek a –2A-hoz hasonlóan számos alkatrészét az Admatis Kft. készítette – B.E.). Ezután kerül sor az első olyan Galileo-startra, amelyben Ariane–5-tel egyszerre négy műholdat állítanak pályára. Az év végén indul a francia ESA-űrhajós Thomas Pesquet az ISS-re. Végül, de nem utolsósorban, december első napjaiban Lausanne-ban tartják az ESA Miniszteri Tanácsának ülését, amelynek várható témáit is ismertette.


Jan Wörner ismertette a megjelent újságírókkal az ESA decemberi Miniszteri Tanács várható témáit.

Ezután részletesen kitért az ESA hordozórakéta-fejlesztési programjára és több más, fontos kérdésre. Az elhangzottakat cikksorozatunk következő, befejező részében ismertetjük.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024