Brit űrügynökség alakul
(Rovat: Európai űrpolitika - 2009.12.13 08:30.)

Több mint 50 évvel az űrkorszak kezdete, jó 40 évvel az ember első Holdra lépése után Nagy-Britanniában űrügynökség megalakítását határozták el.

Bármennyire is furcsán hangzik, Nagy-Britanniának eddig nem volt önálló nemzeti űrügynöksége, amely az űrkutatással és az évi közel 7 milliárd font bevételt hozó űriparral kapcsolatos tevékenységet összehangolta volna. A faladatot egy, az államigazgatás keretében felállított nemzeti űrközpont (British National Space Centre) látta el. A tudományért felelős brit miniszter, Lord Drayson csütörtökön jelentette be az űrügynökség megalakításáról szóló döntést. Az új szervezet, amelynek a pontos neve és logója még nem ismert, jövőre kezdheti meg működését.

Miért most erősítik meg az űrtevékenység irányítását, miért most szerveznek űrügynökséget a britek? A bejelentés időben egybeesett annak a kormányzati jelentésnek a publikálásával, amelyben azt a következtetést vonták le, hogy az ország kritikus ponthoz érkezett, ami az űrtevékenységben betöltött szerepének jövőjét illeti. Az elemzés szerint – ha nem történik változás – Nagy-Britannia könnyen lemaradhat azokról a nemzetközi kutatási programokról, amelyek meghatározzák az elkövetkező három évtizedet. Ilyenek például a Hold, vagy más égitestek – akár a Mars – felfedezésére vonatkozó, várhatóan néhány éven belül körvonalazódó tervek.

Nagy-Britanniának eddig határozott álláspontja volt, hogy nem vesz részt az emberes űrrepülésekben, erőforrásait inkább automata űreszközökkel, illetve műholdakkal végrehajtott programokra összpontosítja. Az ország jelenleg is 270 millió fontot fordít űrkutatásra, amely összeg legnagyobb részét az Európai Űrügynökség (ESA) számára fizetett hozzájárulás teszi ki. Akár a változások előjelének is volt tekinthető, amikor idén az ESA új űrhajósok számára kiírt felhívásának egyik befutója egy brit állampolgár, Timothy Peake, a hadsereg korábbi helikopterpilótája lett.

Timothy Peake, az ESA hat kiválasztott új űrhajósjelöltjének egyike.

A jelentés szorgalmazza, hogy az ország mind emberes, mind automata űrprogramokban vegyen részt. Példaként említi, hogy brit geológust lehetne űrhajósnak kiképezni egy esetleges holdutazáshoz, vagy egy a Holdra telepítendő teleszkóp programját lehetne kidolgozni. Az új űrügynökségnek tehát az lesz a fő feladata, hogy Nagy-Britannia teljesen ki tudja aknázni azt a technológiai kapacitást, amivel az ország már most is rendelkezik, például a műholdgyártás vagy a robotika területén. Az űrtevékenység támogatása közvetve a gazdasági válságnak is köszönhető. A döntéshozók ugyanis felismerték, hogy a szektort viszonylag érintetlenül hagyta a recesszió, s mint ilyen, a válságból való gyors kilábalást is elősegítheti.