Az ESA-EU kapcsolatok alakulása (3. rész): Az együttműködés
(Rovat: Európai űrpolitika - 2004.12.15 12:37.)

Az Európai Bizottság és az ESA csak egyes esetekben dolgozott együtt, egészen a 1980-as évek végéig. Az Európai Bizottság 1988-ban formált meg először átfogó űrstratégiát.

Az 1988-as “The European Community and Space: a coherent approach” dokumentumban a Bizottság kiemelte egy átfogó politika hiányát, ami gazdasági, szociális, ipari és védelmi megfontolásokat is magában foglal, és javaslatot tett az ESA-val történő együttműködésre a távközlési, környezeti, mezőgazdasági és ipari hasznosíthatóság területén. A „The Gibson Report” (1991) tovább sürgette egy átfogó űrpolitika kialakítását, hangsúlyozta a két intézmény munkájának nagyobb összehangolásának szükségességét a kutatás és technológia területén.

A “The European Community and Space: challenges, opportunities and new actions” (1992) tanulmány az új javaslatokat gyűjtötte egybe az 1988-as értekezés stratégiai céljainak kivitelezéséhez. Ezenkívül a dokumentum alapján felállították a Space Advisory Group (SAG) csoportot (űrtanácsadással foglalkozó csoport), amely mindkét intézményből rendelkezett képviselőkkel, és lehetőséget kínált az ESA és az EU számára a találkozásra és a véleménycserére. A “The European Union and Space: fostering applications, markets and industrial competitiveness“ közlemény (1996) megerősítette az űrkutatás stratégiai fontosságát az EU számára és javaslatokat dolgozott ki az európai űrpolitika definiálására.

Az ESA tagországok lobogói a Redu közelében (Belgium) lévő műhold-telemetriai állomás bejáratánál.

A “Towards a coherent European approach for space” (1999) dokumentum egy konszenzus alapú bázist ajánlott a jövőbeli űrprojektek számára. Az ESA egyetértett ezzel, és felkérte a bizottságot egy európai stratégia kialakítására. A “Joint Space Strategy Advisory Group” (2000) amely ESA- és EU-tagokból állt, stratégiai dokumentumokat készített, amelyek a következő területekre fókuszáltak:
· műholdas információs és kommunikáció-szolgáltatások,
· űrkutatás,
· közös kül- és biztonságpolitika.
Ez a közös konzultációs gyakorlat egy stratégiai tanulmányt jelenített meg “Europe and space: Turning to a new chapter” címmel, amelynek fő céljai az űrtevékenységgel kapcsolatos tevékenységek megerősítése, a tudományos ismeretek kiterjesztése és az űrkutatásban rejlő lehetőségek kereslet által vezérelt kiaknázása. Egyidejűleg megalakították a Joint Task Force (JTF)-t, különböző, a stratégiai dokumentumban meghatározott programok, javaslatok kidolgozására. A “Towards a Space Agency for the European Union” (2000) jelentés indítványokat tartalmaz egy erős együttműködés kialakításához.

Végezetül, több mint 10 évvel az első közös beszámoló után, az ESA-EU együttműködés alapjait immár Keretmegállapodás (Framework Agreement 2002) fekteti le. A megállapodás kötelezte a feleket az együttdolgozásra s közös űrpolitika kialakítására, amelynek a végrehajtására az ESA, mint Európa űrkutatási ügynöksége hivatott. A dokumentum fontos hiányossága, hogy nem tekint tovább a projekt-orientált együttműködésen, nem határoz meg pontos feladatokat és kötelezettségeket a két intézmény számára.

Európa független indítási kapacitását az Ariane rakéták biztosítják

A Zöld könyv (Green Paper 2003) a fontosabb vitatott kérdéseket jeleníti meg, kérdéseket vet fel és együttműködésre szólít fel, hangsúlyozza egy stabil és átlátható struktúra fontosságát egy. A tanulmány célja ötletek, kezdeményezések bemutatása, valamint széles körű tanácskozás indítványozása.

A következő lépésként a Fehér könyv (White Paper 2003) tartalmazza a javaslatok hivatalos változatát. A dokumentum lefektette az európai űrpolitika végrehajtásának módját. Ez két lépésben történhet:
· Az első fázis (2004-2007) a Keretmegállapodásban foglaltak végrehajtására hivatott, míg
· a második fázis (2007-) az Európai Alkotmányos Szerződés életbelépte után kezdődik el.
Az elképzelések szerint az ESA-nak ekkortól be kell épülnie az EU-ba, mint az Európai Unió űrhivatala. A tanulmány egy Európai Űrprogramot is életre hívott, amely ajánlásokat tartalmaz az európai űrpolitika kivitelezéséhez. Az űrprogram feladata lenne továbbá a prioritások meghatározása, célok felállítása és a szerepek elosztása.

Jelen pillanatban az Európai Alkotmányos Szerződés, amelyet a tagállamok és a majd csatlakozó Románia, Bulgária, illetve a jövőben valószínűleg szintén csatlakozó Horvátország és Törökország küldötteinek jelenlétében 2004. október 29-én aláírásukkal szentesítettek, önálló űrpolitikai területet állít fel az Európai Unió számára. Fontos kiemelni, hogy ez az űrpolitika nem fogja megakadályozni a tagállamokat saját gyakorlatuk alkalmazásában.

Pörneczi Eszter

(Folytatjuk...)