Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Formálódik az Európai Űrprogram
(Rovat: Európai űrpolitika - 2004.11.25 00:15.)

Első ülését tartja az Európai Űrtanács november 25-én Brüsszelben.

Új korszak kezdődik?

Az Európai Űrtanács (magyarul még nagyon furán hangzik a Space Council fordítása) első ülését tartja 2004. november 25-én Brüsszelben. Európa új és nagyszabású tervekbe kezd, hogy politikai és gazdasági szerepvállalását megerősítse a nemzetközi színtéren. Mindig is így volt: az űrkutatás nemcsak tudomány, emberi kíváncsiság, hanem presztízs, siker, verseny. Nagy sikerek, vagy nagy bukások története. Európa politikai identitásának eszköze lesz az európai űrkutatás, az európai űrprogram, amely remélhetőleg inkább sikerek sorozata lesz, és nem kudarcoké. Igaz az alaphelyzet nem egyszerű, Európa nem egy nemzet, nem egy akarat, hanem sok ország, sok érdek és akarat. És még az űrkutatás intézményes háttere is több elemből áll. Az Európai Űrügynökség (ESA) nem intézménye az EU-nak. Az új 10 EU tagállam egyike sem ESA tagország, Norvégia és Svájc viszont ESA tag. Az európai űrpolitika jelen pillanatban így 27 ország érdekes egyvelegéből kell, hogy kivirágozzon. Hogy a mindegyik ország ott lehessen, az Űrtanács az ESA miniszteri tanácsának és az EU Versenyképességi Tanácsának együttes ülése lesz.

Hogyan néz ki az ESA-EU kapcsolat?

Az európai űrkutatás szervezetrendszere két csomópont köré összpontosul. Az Európai Űrügynökség (ESA) az űrkutatás szakmai szervezete, amely mind tudományos programokat, mind pedig technológiai programokat koordinál évi 2,7 milliárd euro költségvetéssel. Az ESA 17 ország kormányközi szervezete, tagjai az EU 15 (Görögország és Luxembourg 2005. januárban válik taggá), valamint Svájc és Norvégia. Az EU űrkutatási kérdésekben egyelőre csak a K&F Keretprogramokon keresztül kompetens, ennek megfelelően egyelőre a Galileo műholdas navigációs rendszer, a Global Navigation for Environment and Security (GMES) és a műholdas telekommunikáció területére tartozó egyes K&F projektek tartoznak ide.

Az ESA és az EU együttműködésének erősítésre Keretmegállapodást kötött 2003-ban, amely 2004 májusa óta van hatályban. A megállapodásnak két fő célja van. Egyrészről az Európai űrpolitika koherens és progresszív fejlesztése, különös tekintettel a kapcsolat létrehozása az EU és politikáinak megvalósítása által támasztott igények és az ESA űrrendszerei, és infrastruktúrája nyújtotta kínálat között. A második cél az ESA és az EU számára kölcsönösen előnyös együttműködés végrehajtása praktikus részeinek meghatározása olyan módon, hogy a két, jelentősen eltérő működési rendszer saját szabályait megtarthassa. A Keretmegállapodás hatálya alatt jelenleg a Galileo programon, a Global Monitoring for Environment and Security (GMES) programon, néhány műholdas telekommunikáció projekten (többek között a Digital Divide kérdésében) működik együtt az ESA és az EU.

Az EU új Alkotmányának hatályba lépésével az EU felhatalmazást kap űrpolitika meghatározására és kivitelezésére a K&F tevékenységen felül. Az Alkotmány III-254. cikke szerint a tudományos és műszaki haladás, az ipari versenyképesség, valamint az uniós politikák végrehajtásának elősegítése érdekében lehet EU űrpolitikát meghatározni, amelynek közös kezdeményezések, K&F projektek és a világűr kutatáshoz és hasznosításához szükséges erőfeszítések összehangolása lehet a formája. A célkitűzések megvalósítására európai űrkutatási törvényeket vagy kerettörvényt hozhat az EU, illetve egy európai űrprogram összeállításra is jogosulttá válik. A célok megvalósításhoz az EU megfelelő kapcsolatot kell, hogy kiépítsen az ESA-val, az európai űrkutatás szakmai kivitelezőjével.

A Space Council a jelenleg hatályban levő ESA-EU Keretmegállapodás keretein belül a jövőbeni új európai űrpolitika alapjait kell, hogy meghatározza. Az első ülés a legalapvetőbb kérdések megtárgyalásának elkezdését célozza, amely alapján 2005 tavaszán összeülő második Space Council meghozhatja az első tényleges döntéseket a körvonalazódó európai űrpolitikára vonatkozólag. Mint az előkészítő tárgyalásokból nyilvánvalóvá vált, az EU európai űrprogram összeállítása formájában gondolja végrehajtani az európai űrpolitikát.

Az első Space Council ülése a következő témák megtárgyalását célozza:

1. Az európai űrprogram hatálya és tartalma
- Mik legyenek a prioritásként meghatározott tevékenységek az európai űrprogramban?
- Mi alapján legyenek kiválasztva ezek a prioritások (pl. költség-haszon)?

2. Irányítás
- Az európai űrprogram egyes résztvevőinek (ESA, EU, EUMETSAT, nemzeti programok) szerepe és felelősségi körei.
- Hogyan lehet optimálisan kihasználni a létező európai kapacitásokat?
- Hogyan tudja az európai űrpolitika biztosítani a megfelelő részvételt, és hasznosulást biztosítani az összes résztvevőnek, a 10 új EU tagállamot is bele értve?

3. Iparpolitika
- Mi legyen az európai űrpolitika iparpolitikájának vezérelve (EU szabályok vagy az ESA „geo-return” – földrajzi megtérülés szabálya)?

4. Finanszírozás
- Hogyan lehet az európai űrpolitikát hatékony és célravezető módon finanszírozni?
- A társfinanszírozás és a teljes finanszírozás kapcsolata.
- Hogyan lehet a kiegészítő befektetéseket maximalizálni (pl. Public Private Partnership)

A folytatásban beszámolunk a magyar űrkutatás helyzetéről a jelen ESA-EU viszonylatban, valamint az első Space Council ülésének eredményeiről.

Dr. Patkós Enikő, MŰI

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024