Európai mozaik – 2020. december (1. rész)
(Rovat: Európa igáslovai a világűrben, Időjárás és előrejelzése , Európai űrpolitika - 2020.12.30 12:15.)

Havi sorozatunkban az európai országok és az ESA űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Rakétaügyek

A francia űrügynökség (CNES) és az Arianespace megkezdte egy új, többször használható hordozórakéta (csak egy első fokozat!) fejlesztését. A munkára a fenti két cég egy projekt-teamet hozott létre ArianeGroup néven, s a munkát az Európai Űrügynökség (ESA) részben finanszírozza. A Themis nevet viselő rakétafokozat (1. fokozat) magassága 30, átmérője pedig 3,5 méter lenne, és 150 tonna kriogén hajtóanyagot fogadhat majd be. A gyakorlati feladatokhoz az ArianeWorks újra nyitotta a Vernonban (Normandia) lévő „történelmi” tesztállásokat és fékpadot. Itt fogják elvégezni a rakétába szánt Prometheus hajtóművel a függőleges teszteket 2021-ben. Az első függőleges emelkedésekre és ereszkedésekre a svédországi Kirunában kerülhet sor 2022-ben. A munkát Francia Guyanában folytatnák, immár három – egyszerre működő – hajtóművel és szuborbitális pályán, 2023–2024-ben. Az első műholdindítást 2025-ig tervezik. Fontos hangsúlyozni, hogy a Themis nem egy sorozatban gyártott rakéta lesz, csak a függőleges emelkedés, ereszkedés és landolás technológiájának vizsgálatára szánják, azaz egy technológiai demonstrátor. Hosszú távon az a cél, hogy az európai rakétaindítási költségeket valahogy a felére csökkentsék.

December 2-án az EUMETSAT európai meteorológiai műholdas szervezet bejelentette, hogy az ESA-val aláírt egy közös nyilatkozatot az Ariane-6 és a Vega-C rakéták intézményi hasznosítására. Ez magyarul azt jelenti, hogy az EUMETSAT – magáévá téve az ESA 2018. októberi kezdeményezését – a hordozórakéta-választásnál lehetőségei szerint preferálja majd a fenti két európai rakétát a versenytársakkal szemben. A keretszerződés értelmében az EUMETSAT egyrészről megerősítette az eddig lekötött 3. generációs geostacionárius Meteosat (MTG) és poláris pályás MetOp-SG holdak indítási szándékát. Másrészt bejelentette, hogy a 3. generációs MTG-I2 képalkotó műholdat szintén az egyik Ariane-6-tal kívánja pályára állítani. (A következő években az EUMETSAT-nak összesen öt holdat kell pályára küldenie: MTG-I1, MTG-S1, MTG-I2, MetOp-SG A1 és MetOp-SG B1. Ezeket tehát már biztosan az európai rakéták indítják.)

Előző havi összefoglalónkban beszámoltunk a legutóbbi Vega kudarc valószínű okairól, melyeket a vizsgálók az előzetesnek nevezett anyagukban tártak fel. Nos, a nagyjából egy hónappal később kiadott végleges jelentés csak megerősítette az előzetest, új okokat nem tárt fel. Ez azért jó hír, mert viszonylag gyorsan meg is születhettek a különféle ajánlások. Ezeket a Vega rakéta gyártói el is fogadták. Miután viszonylag egyszerűen korrigálható műszaki és munkaszervezési változtatásokról van szó, már ki is tűzték a következő Vega start időpontját. E sorok írásakor úgy tűnik, hogy már februárban sor kerülhet a VV18 jelű repülésre, melynek során a Pléiades-Neo-1 nagyfelbontású térképező műhold kerülne pályára.

Űrpolitika

Thierry Breton (képünkön), a belső piacért felelős európai biztos (European Commissioner for Internal Market) újabb európai alacsony pályás (LEO) konstellációt, több katonai űralkalmazást és az Ariane-6 után majd egy Ariane-7 rakétát szeretne látni. Erről a december 7–11. között megrendezett Európai Űrhét keretében beszélt. Megemlítette, hogy mind a Galileónak, mind pedig a Copernicusnak vannak biztonsági, védelmi és katonai alkalmazásai, de ezt a jövőben erősíteni kell. Ezen túl 2025-re ki kell építeni egy alacsony pályás európai távközlésiműhold-kapacitást, részben biztonsági célokból. Az öreg kontinensnek a jelenleginél sokkal jobb helyzetértékeléssel is rendelkeznie kell az űrszemétről és létre kell hoznia egy Európai Űrforgalmi Menedzsment Rendszert. Elmondta azt is, hogy az Ariane-6 fontos, de mivel a SpaceX kijelölte a jövő útját (újra felhasználható rakétaelemek), mielőbb meg kell kezdeni a következő – részben újra hasznosítható – rakétageneráció (Ariane-7) fejlesztését.

(Folytatjuk!)