Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
Küzdelem az Envisatért Minden idők legtöbbet tudó földmegfigyelő műholdja, az európai Envisat tíz évnyi működés után hirtelen elhallgatott.
Az Európai Űrügynökség (ESA) szakemberei vasárnap (április 8.) óta nem tudnak kapcsolatba lépni a Föld körül keringő 8 tonnás űreszközzel. Az irányítók most azon dolgoznak, hogy ha még lehetséges, visszaszerezzék „hatalmukat” a műhold fölött, és újra munkára bírják. Bár a 2002 márciusában indított, 10 különböző fedélzeti műszerrel repülő Envisat kétszeresen túlélte eredetileg tervezett hasznos élettartamát, az ESA mindenképpen szerette volna üzemben tartani – legalább addig, amíg a földmegfigyelő műholdjainak új generációja működésbe nem áll. A Sentinel sorozat első darabja a tervek szerint 2013-ban indul majd. Az Envisat pályáját 2010-ben alacsonyabbra változtatták, hogy a kisebb hajtóanyag-fogyasztás lehetővé tegye az aktív élettartam meghosszabbítását 2013-ig.
Az Envisat MERIS (Medium Resolution Imaging Spectrometer) műszerének a leállás előtti utolsó felvétele a részben felhővel borított Ibériai-félszigetet mutatja. Az adatok az olaszországi ESRIN központba az ESA geostacionárius adatátjátszó műholdja, az Artemis közvetítésével jutottak el. (Kép: ESA)
Az ESA és az Európai Unió közös GMES (Global Monitoring for Environment and Security) földmegfigyelő programja keretében készülő, kisebb méretű Sentinel holdak az Envisat örökségének egy-egy szeltét viszik majd tovább. Ilyenek a radaros megfigyelések, az optikai és infravörös távérzékelés, az óceánfelszín, valamint a légkör vizsgálata.
Az Envisat ASAR (Advanced Synthetic Aperture Radar) műszerének a leállás előtti utolsó radarképe a Kanári-szigetekről készült. A lesugárzott adatokat a Portugáliához tartozó, atlanti-óceáni Azori-szigeteken található Santa Maria követőállomáson vették. (Kép: ESA / Edisoft)
Az ESA közleménye szinte már úgy hangzik, mint egy búcsú... Eszerint az Envisat eddig több mint 50 ezer alkalommal kerülte meg bolygónkat, mintegy 800 km-es felszín feletti magasságban. Az óriási űreszköz hossza 10 méter, napelemeinek fesztávolsága 26 méter. A nagy sikerrel futó program 2,3 milliárd euróba került. Az elmúlt évtized során hetvennél is több országból 4000-et meghaladó tudományos kutatási projektben használták az Envisatról származó megfigyelési adatokat.
Az Envisat egy földi radar, a németországi TIRA (Tracking and Imaging Radar) űrmegfigyelő berendezése hét közepén készített képén. A legfényesebb radarvisszhang a műhold testéről érkezik. Fent jól látható a napelemtábla. Alul megjelölték az Envisat fedélzeti radarjának antennáját is. Az ESA illetékesei most azt vizsgálják, mi történhetett a műholddal. Ehhez kevés kapaszkodóval rendelkeznek, így minden megfigyelésnek jelentősége lehet. (Kép: Fraunhofer Institute for High Frequency Physics and Radar Techniques)
A fentivel való összehasonlításhoz: az Envisatot ábrázoló fantáziarajz, egy másik nézőpontból. (Kép: ESA)
Az Envisat eredményeinek, látványos felvételeinek külön rovatot szenteltünk az Űrvilágon, ahol most is elolvashatják a témába vágó, 70-nél is több korábbi cikkünket. | |||
|