Kősivatag műholdas radarképen
(Rovat: Envisat, A hét képe - 2010.09.25 08:15.)

A Góbi-sivatag Mongólia és Kína hatalmas, összesen 1,3 millió négyzetkilométeres területét fedi.

Maximális kiterjedése kelet-nyugati irányban mintegy 1600 km, észak-déli irányban 1000 km. Ezzel a Góbi Ázsia legnagyobb területű sivataga, s az egész Földön is a negyedik legnagyobb. Az európai Envisat földmegfigyelő műhold ASAR (Advanced Synthetic Aperture Radar) berendezésével 2009. augusztus 6-án készült az itt bemutatott radarkép.

(Kép: ESA)

A közhiedelemmel ellentétben a sivatagos területeket egyáltalán nem mindenhol borítja homok. A Góbi felszínét csupasz sziklák alkotják, ezért is olyan látványos a radarkép. A műholdakról kibocsátott rádiójeleket a jel terjedési irányára merőleges felületek kitűnően verik vissza, így ezek a felvételen fényes foltokként jelennek meg. A teljesen más irányú felületek ugyanakkor nem adnak radarvisszhangot.

A fenti műholdas radarkép egy kinagyított részlete. (Kép: ESA)

A Góbi-sivatag neve mongol nyelven víz nélküli helyet jelent. A terület északi és keleti szélén évente nem több, mint 200-250 mm csapadék hullik. A délkeleti rész viszont valóban gyakorlatilag csapadékmentes. A kép kinagyított részletén is láthatunk kis, a talajvízzel feltöltött tavacskákat. Régészeti adatok alapján tudjuk, hogy a tavak nagyon régóta léteznek, s már a kőkorszak idején éltek barlanglakó emberek a környékükön. A Góbi-sivatag területéről számos értékes fosszília került elő. Itt találtak elsőként dinoszaurusz-tojások megkövesedett maradványaira.