Európa radar-mozaikképe
(Rovat: Envisat - 2007.04.06 19:01.)

Az Envisat ASAR apertúraszintézis-radarjának 143 felvételéből összeállították kontinensünk képét - ahogyan az a világűrből látszik.

Az európai földmegfigyelő mesterséges hold, a 800 km magasan keringő Envisat tíz műszere közül az egyik – a legnagyobb – az ASAR (Advanced Synthetic Aperture Radar). Működésének elve, hogy a műholdról kibocsátott 5,6 cm-es hullámhosszú rádióhullámok a légkörön (a felhőzeten is) áthatolva a Földről visszaverődnek. Ezt a jelet felfogva feltérképezhető a felszín. Az ASAR két üzemmódban működtethető: a 400 km-es szélességű sávokat 1 kilométeres felszíni felbontással, illetve még részletesebben, 150 m-es felbontással képezheti le. Egyes területek visszaverő képessége eltérő: a megfelelő szögben álló sima felületek például fényes radarjelet produkálnak, a hullámzó vízfelületek ellenben alig verik vissza a rádióhullámokat a műhold irányába.

Ismerős táj, a Dunántúl és környéke az európai radar-mozaikkép kinagyított részletén. A városok világosak, a tavak, folyók sötét színűek.

Az Envisat folytatja az ESA ERS-1 és ERS-2 holdjainak a 90-es évek elejétől végzett munkáját, így ma már hosszú időtartamot lefedő radarkép-sorozatok állnak a kutatók és az alkalmazók rendelkezésre. A műhold a felszín egy adott pontjáról nézve 35 naponként pontosan ismétli pályáját, de néhány nap alatt valamilyen formában az egész Földet „átfésüli”. Az eltérő időpontokban készült képek összehasonlításával (a radar-interferometria módszerével) a földfelszín magasságának változásai is kimutathatók. Rövidebb időtávon a radarképeket például a jéghegyek mozgásának követésére használják. Az Envisat naponta 10 gigabájtnyi adatot küld a földi követőállomásokra, ahol azokat közel valós időben feldolgozzák.

Az európai mozaikkép a 2006. január és május között kapott adatokból készült.