Élet a Vénuszon?? - 2. rész
(Rovat: Élet a Földön kívül?, A Nap és bolygótestvéreink - 2005.11.29 08:00.)

Az Explorer című folyóiratban tavaly megjelent cikk szerzője szerint nem kizárt, hogy akár napjainkban is létezhet élet a Vénuszon. Hogyan?

Az Explorer az amerikai SETI Institute által kiadott új, 2004-ben indult folyóirat. Első számában jelent meg David Grinspoon gondolatébresztő cikke arról, hogy akár a Vénuszon is volna értelme az élet esetleges előfordulásai után kutatni. A cikk címe: A Vénusz asztrobiológiája. Az alábbiakban a második részt közöljük magyar fordításban. (A fordítás a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) legfrissebb Űrtan Évkönyvében jelent meg nyomtatásban.)

Eretnek gondolatnak tűnhet, de szerintem nem zárhatjuk ki, hogy ma is létezhet élet a Vénuszon. Nem a felszínről beszélek, ahol a szerves élet nem maradhat fenn, hanem inkább a felhőzetről. Történetének kezdeti időszakában majdnem biztos, hogy a Vénuszon léteztek meleg, szerves anyagokban gazdag óceánok. Ebben az időszakban a Föld-típusú bolygók nem voltak egymástól elszigetelve. A gyakori ütközések és becsapódások nyomán a kezdetleges életformák eljuthattak egyikről a másikra. Nem tudjuk, mikor erősödött fel annyira az üvegházhatás a Vénuszon, hogy a felszínét borító óceánok eltűnjenek. Lehet, hogy csak néhány százmillió évig bírták, de lehet, hogy évmilliárdokig. Ha egyszer az óceánokban létrejött az élet, az sincs kizárva, hogy az idők folyamán feljuthatott a felhőzetbe, amely ma is „lakható” körülményeket biztosít számára. Ez a vizes környezet kellemes hőmérséklettel rendelkezik, messze van a kémiai egyensúlytól (vagyis rendelkezésre áll kémiai „tápanyag”), és megfelelő mennyiségű napsugárzás éri. A felhőzetben megfigyelt különleges vegyi folyamatok, a felhőket alkotó részecskék furcsa tulajdonságai azt sejtetik, hogy ezt a környezetet sokkal részletesebben meg kell még vizsgálnunk, mielőtt ott az élet előfordulását kizárhatnánk.

A Vénusz felhőiben levő élettel kapcsolatos legfőbb ellenvetés az ottani erősen savas környezet. Ugyanakkor a Földön újabban felfedezett, hasonló körülményeket elviselő extremofil élőlények léte gyengíti ezt az ellenérvet. Ugyancsak megkérdőjelezi a Vénusz felhőtakarójában előforduló élet lehetőségét, hogy „miért nincsenek élőlények a Föld felhőzetében”? Érdekes módon egy osztrák kutatócsoport nemrég az Alpok fölött levő felhőzetben szaporodóképes mikroorganizmusokat fedezett fel. Továbbá a földi felhők – amelyek nem állandók, nem összefüggők, vékonyak és hidegek – sokkal extrémebb körülményeket biztosítanak az élőlényeknek, mint a Vénusz meleg, zárt és stabil felhőtakarója. A Marson vagy az Europán feltételezett élet mellett szóló érvek sokkal elfogadottabbak, valószerűbbnek tűnnek, mint bármely más égitest esetében. De ezek mégis csak valószínűségi érvek, s nem bizonyítékok: logikailag nem különböznek a Vénusz felhőzetében esetleg előforduló élet feltevésétől.

Akár van ott élet, akár nincs, a Vénusz nem maradhat ki a teljes, „biocentrikus” kutatási programból, mivel hozzásegíthet a Földi élet kialakulásának megértéséhez is. A Naprendszer bolygói közül a Vénusz rendelkezik néhány, asztrobiológiai nézőpontból egyedi tulajdonsággal. Méretét tekintve ez a Föld-típusú bolygó hasonlít leginkább a mienkre, s elérhető közelségben van hozzánk. A Vénusz lehetővé teszi, hogy a Föld globális tulajdonságait, fejlődését és jelenlegi aktivitását szélesebb összefüggésekben is értelmezhessük. A két bolygó különböző fejlődésének megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy meghúzhassuk a Naphoz hasonló csillagok körüli lakható zónák belső határát.

(folytatjuk!)