Megélnének az űrutazók a Marson
(Rovat: Curiosity, Emberes Mars-utazás? - 2012.11.18 08:15.)

Legalábbis egy darabig, ami a háttérsugárzás szintjét illeti. Ez ugyanis a Curiosity mérései szerint nem nagyobb, mint amekkora a Nemzetközi Űrállomás utasait éri.

A marsjáró RAD (Radiation Assessment Detector) műszerének előzetes eredményei az első ilyen jellegű adatok, amelyek egy másik bolygó felszínéről származnak. A mért viszonylag alacsony értékek reménnyel tölthetik el azokat, akik szerint nemsokára megvetheti a lábát az ember is a szomszéd bolygón. A sok megoldandó probléma közül egy kipipálva: ha korlátozott ideig is, de az emberek a sugárzás miatt bekövetkező egészségkárosodás veszélye nélkül tartózkodhatnak a Mars felszínén. A jövendő Mars-küldetések szempontjából a fontos adat az lesz, hogy a teljes utazás időtartama alatt várhatóan mekkora sugárdózis éri a felfedezőket.

Ugyanis – mivel a RAD műszer a Marsra való repülés közben is be volt kapcsolva – odautazás közben, a Föld és a Mars közötti térségben a felszínihez képest kétszeres sugárzási szintet mértek. Ez azt jelenti, hogy bár a vörös bolygó légkörének vastagsága a földiének csak mintegy 1%-a, mégis némi védelmet nyújt a világűrből érkező nagyenergiájú töltött részecskék ellen. A Föld esetében további védőpajzsot jelent a mágneses tér, ami a Marsnál hiányzik. A RAD augusztus óta folyó mérései azt is kimutatták, hogy a háttérsugárzás szintje a felszínen egy adott napon belül 3-5%-ot változik. Ez összhangban van azzal, ami a légkör vastagságának napi periódusú változásától várható.

A mérések folytatódnak, hiszen a hosszú távú változások is érdeklik a kutatókat. Egyelőre nem tudták még megállapítani, hogy például egy nagy napkitörés hatása hogyan jelentkezik a Mars felszínén.

Közben a RAD műszernek otthont adó Curiosity rover, amely az elmúlt néhány hetet egy helyben, többek között talajminták vételével töltötte, hamarosan továbbáll. Lassan közelebb jut végső célpontjához, a Gale-kráter közepén magasodó Aeolis-hegy oldalához.