Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Mit csinál majd a Curiosity? (2. rész)
(Rovat: Curiosity - 2012.08.07 07:15.)

A már a Marson levő amerikai rover, a Curiosity néhány hetes beüzemelési időszak után megkezdi legalább két éven át tartó kutatómunkáját. Milyen eszközök állnak rendelkezésére?

A Curiosity (az annak idején diákpályázaton kapott név jelensége: kíváncsiság) összesen nem kevesebb mint 17 kamerát vitt magával. Rendelkezésére áll egy 2 m-es robotkar, és tíz különféle fejlett tudományos mérőműszer.

A műszerek közül a ChemCam olyasmi, mint amit egy fantasztikus filmben szereplő robottól is várnánk. Egy kis foltra irányított lézernyalábbal képes elpárologtatni a sziklák anyagát. Az így keletkező gázt elemezve meghatározható annak összetétele. Így kiválaszthatók azok a minták, amelyeket érdemes részletesebb vizsgálatoknak is alávetni, például azért, mert szenet tartalmaznak, és így előfordulhat, hogy szerves eredetűek.

Az ugyancsak a rover teteje fölé magasodó árbocra szerelték a MastCam kamerarendszert. A több színben érzékeny, 1600 × 1200 pixeles képek készítésére alkalmas műszerrel mozgóképek is felvehetők (1280 × 720 pixel), legfeljebb 10 kép/másodperc sebességgel. A közepes látómezejű kamera (MAC) 15°-os látószögben, 1 km-es tárgytávolsággal számolva 22 cm/pixel felbontással fotózhat. Keskeny látószögű társa (NAC) ugyanezt harmad akkora látószög mellett, de háromszor olyan jó felbontással képes megtenni. Mindkét kamera 8 GB adattároló kapacitással rendelkezik, ami kb. 5500 nyers felvétel tárolására elegendő.


Munkában a Curiosity a Marson: a robotkarjának végén levő műszerekkel egy sziklát vizsgál. Képes fúrással mintát is venni, majd az anyagot a roveren levő berendezésekbe juttatni és behatóan elemezni. A Curiosity „fejét” jelentő árboc 2,1 m-es magasságba emelkedik a talaj szintjétől. Ezen található a rover „szeme”, a színes panorámaképek készítésére is alkalmas kamerarendszer, és a ChemCam berendezés, amelynek lézersugarával akár 9 m-es távolságban levő sziklák anyagát is el lehet párologtatni, hogy utána színképelemzéssel megállapíthassák összetételét. (Fantáziakép: NASA / JPL-Caltech)

Ha már a kamerákról beszélünk, itt kell megemlíteni a MAHLI (Mars Hand Lens Imager) rendszert. Ez a robotgeológus „kézi nagyítójának” feladatát látja el. A robotkar végére szerelve a tanulmányozandó talaj vagy sziklák mikroszkopikus képét továbbítja elemzésre. Legjobb felbontása 14,5 μm/pixel. Fehér és ultraibolya fénnyel is meg tudja világítani célpontját. A MARDI (Mars Descent Imager) szerepét már a leszálláskor betöltötte, amikor a lefelé ereszkedő szonda alatti területet fényképezte. A rover négy sarkán elhelyeztek két pár olyan kamerát, amelyek feladata az űreszköz mozgásakor ütközések megelőzése (Hazcams). Az árboc tetején ugyancsak van egy pár navigációt segítő kamera (Navcams).

A SAM (Sample Analysis at Mars) nevű műszeregyüttes szilárd talaj- vagy légköri gázminták elemzésére, szerves anyagok kimutatására készült. A QMS (Quadrupole Mass Spectrometer) tömegspektrométer légköri, vagy az akár 1000 Celsius-fokra való hevítés hatására a szilárd mintákból felszabaduló gázok összetételét képes megállapítani. A gázkromatográf (Gas Chromatograph, GC) a benne levő molekulák alapján szétválasztja a gázok összetevőit. A lézerspektrométer (Tunable Laser Spectrometer, TLS) a légköri szén-dioxid- és metánmolekulákban kötött oxigén és szén izotóparányainak pontos meghatározására képes. Ettől azt remélik, hogy információval szolgál a gázok geokémiai vagy esetleg biológiai eredetével kapcsolatban.

A RAD (Radiation Assessment Detector) sugárzásmérései a Mars felszínén a majdani emberes űrutazások miatt lehetnek értékesek. Már korábban, a Marsig történő repülés során is dolgoztak vele. A meteorológiai állomás (Rover environmental monitoring station, REMS) egyes érzékelői a Curiosity fölé magasodó árbocon kaptak helyet. A légköri nyomást, a relatív páratartalmat, a szél nagyságát és irányát, a levegő és a talaj hőmérsékletét, az ultraibolya sugárzás szintjét monitorozzák vele. A rover várható hosszú élettartama miatt sokat megtudhatunk a marsi időjárás időbeli változásairól is.


A Curiosity műszereinek elhelyezkedése. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

Az APXS (Alpha-particle X-ray spectrometer) nevű műszer alfa-részecskékkel (vagyis hélium-4 atommagokkal) bombázza a kijelölt mintát, és az ennek hatására kibocsátott röntgensugárzás színképe alapján meghatározza az anyagi összetételt. Az ilyen típusú műszer nem újdonság a Marson, hiszen korábban már a Mars Pathfinder szonda Sojourner roverén, illteve a Spirit és Opportunity fedélzetén is alkalmazták. A CheMin (Chemistry and Mineralogy) a röntgen-diffrakció és röntgen-fluoreszcencia jelenségét használja egyes ásványok azonosítására, összetételük, előfordulási arányuk meghatározására. Az elemzéseket a rover fúrójával vett anyagmintákon végzik. A DAN (Dynamic Albedo of Neutrons) a neutronnyalábbal besugárzott talajról visszaverődő neutronsugárzás energia-eloszlását méri. Ebből következtethetnek az ott megkötött hidrogén, s így közvetve a víz mennyiségére.

(Folytatjuk az energia-ellátás, a fedélzeti számítógép és a kommunikáció bemutatásával!)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024