Napéjegyenlőség a Szaturnuszon
(Rovat: Cassini - 2009.08.11 08:30.)

A Cassini-űrszonda pedig a helyszínen dolgozik, s ki is használja a helyzetet új felfedezésekre.

Az eddigi eredmények: egy új holdacska, valamint furcsa, eddig megmagyarázatlan, a gyűrűk síkjára merőleges szerkezetek.

A Cassini felvétele a B-gyűrűben talált új holdról, amelynek árnyéka több mint 40 km hosszan nyúlik el. A kis égitest kb. 400 m átmérőjű lehet, 200 m-rel a gyűrű síkja felett kering.

Egy olyan bolygón, amelynek az egyenlítői síkja nem esik egybe a Nap körüli keringés síkjával, „évente” – vagyis egy keringési periódus alatt – kétszer következik be napéjegyenlőség. Ilyenkor a Nap iránya épp az egyenlítő síkjába esik. Földi években kifejezve ez az esemény a Szaturnuszon ritka, 15 évenként egyszer fordul elő. (Mivel a gyűrűk az egyenlítői síkban vannak, ilyenkor mi innen „belülről”, a Naprendszer belsejéből, a Földről a gyűrűket élükről látjuk – pontosabban inkább nem látjuk...)

Ha a Nap iránya közel esik a Szaturnusz egyenlítői síkjához, a gyűrűkből kissé kiemelkedő alakzatok árnyéka igen megnyúlik, emiatt azok feltűnővé válnak. Így e ritka alkalommal korábban észrevétlen dolgokra bukkanhatunk, ha megfigyeléseket tudunk ott végezni. Szerencsére épp a Szaturnusznál tartózkodik az amerikai Cassini-űrszonda. Küldetésének meghosszabbításához az egyik nyomós indok az volt, hogy így módja lesz a napéjegyenlőség idején is vizsgálódni. Már az eddigi eredmények is azt mutatják, hogy nem eredménytelenül.

Keskeny, függőleges irányban megnyúlt képződmények a Szaturnusz F gyűrűjében.

A napéjegyenlőség a Szaturnuszon ma, 2009. augusztus 11-én következik be. Közvetlenül előtte és utána kedvezőek a megvilágítási körülmények az új felfedezésekhez. Így a közeljövőben további újdonságok is várhatók a Cassinitől.

Ennek az egyelőre rejtélyes alakzatnak az árnyéka az legkülső F-től egészen az A gyűrűig nyúlik, áthidalva a fényes sávok közt levő sötétebb, Roche-ról elnevezett elválasztó szakaszt is. (Képek: NASA / JPL / Space Science Institute)