Lencsevégen a Pandora
(Rovat: Cassini, A hét képe , A hét képe - 2005.09.18 09:09.)

Prometheus és Pandora – a Szaturnusz e két holdja az ún. terelőholdak iskolapéldája. Egyikük a Cassini felvételének hála már felszíni alakzatairól is ismertséget szerzett magának.

2005. szeptember 5-én a Cassini megközelítette a Pandorát, majd a róla készült képeket egy napra rá visszaküldte a Földre. A holdtól az űrszonda ekkor kb. 52 ezer km-re repült el.

Az 1980-ban felfedezett Pandora társával, a Prometheusszal közösen az ún. terelőholdak iskolapéldája. A Voyager-2 által már részletesen tanulmányozott F-gyűrű alakját a gyűrűt belülről, ill. kívülről határoló holdak Szaturnusz körüli keringésük során folyamatosan változtatják a gyűrű alakját; a gyűrűt alkotó porszemeket „terelgetik”, mint juhász a nyáját.

A Cassininek a Pandoráról készített felvételén az átlagosan mindössze 40 km átmérőjű égitest kráterekkel szabdalt felszíne látható. A megvilágított felszínen nem láthatók élesen határolt, mély kráterek, ami a felszín idős voltára utal. Néhány kráter közepén különleges forma figyelhető meg. A hold kis méretéből adódóan nem valószínű, hogy központi csúcsok volnának, de persze ki sem zárható.