STS-114 / Discovery:
Keringési pályán!
(Rovat: Az űrrepülőgép - 2005.07.26 17:09.)

Kedd, 16.57: A Discovery három perccel ezelőtt elérte az előzetes keringési pályát. Mintegy húsz perc múlva a manőverező hajtóművek begyújtsával ezt megemelik a végső pályamagasságra.

A start után 8 perc 48 másodperccel rendben leválasztották a kiürült üzemanyagtartályt, majd (fél perccel később) leállították a főhajtóműveket. Újabb fél perc múlva Collins parancsnok olyan helyzetbe hozta a Discovery-t, hogy a személyzet fotózhassa a távolodó hajtóanyagtartályt. Erre azért van szükség, hogy majd megvizsgálhassák, levállt-e róla valami...

Kedd, 16.47: A terveknek megfelelően csökkentették a Discovery három főhajtóművének tolóerejét, annak érdekében, hogy csökkentsék a személyzetre és az űrrepülőgéprendszer szerkezetére ható gyorsulási erőt. A Discovery rendben emelkedik.

Kedd, 16.42: Kiégtek, majd rendben leválltak (a Challenger tragédiáját okozó) szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták. A Discovery rendben emelkedik...

Kedd, 16.39: A Discovery elindult, felemelkedett a startasztalról.

Kedd, 16.26: Mike Leinb NASA Launch Director (indítási igazgató) elfogadta a jelentéseket, majd a "Good luck and God speed!" (sok szerencsét és Isteni (nagy) sebességet) szavakkal elbúcsúzott a Discovery személyzetétől.

Kedd, 16.25: Továbbra is minden lámpa "zöld" a közép-európai idő szerint 16:39-es starthoz. Immár kevesebb mint 10% a valószínűsége annak, hogy időjárási problémák miatt leállítsák a startot.

A személyzetet beszíjazó szakemberek visszaérkeztek állomáshelyükre. Az USA keleti partján lévő (kényszer)leszállóhely jelentette, hogy szükség esetén kész fogadni a vészhelyzetben lévő Orbitert.

Kedd, 16:00: Egyelőre minden lámpa "zöld" a közép-európai idő szerint 16:39-es starthoz. Az időjárás megfelelő az indításhoz. Jelenleg az előre tervezett és teljesen szokványos módon áll az óra, egészen T-9 percig. Ha addig nem találnak gondot, akkor fél ötkor folytatódik a visszaszámlálás. (Ez a több mint fél órás "szünet" arra szolgál, hogy az esetleges csúszásokat legyen mód ledolgozni, de erről jelenleg nincs szó...) Fotónkon a felső fedélzet (upper deck), azaz a pilótafülke négy utasa közül három látható. Jobbra takarva a parancsnoknő, Eileen M. Collins (NASA TV).

Kedd, 15:00: Továbbra is minden rendben. A szenzorok jól működnek, a legénység az űrrepülőgép fedélzetén van. A legújabb jelentések szerint is minden rendben halad a Discovery 16:39-re tervezett startja felé. A hírek szerint a visszaszámlálás során eddig nem jelentkezett semmilyen hiba. A külső tartály töltésének megkezdése óta folyamatosan ellenőrzik a gyanús üzemanyagszint-érzékelőket, és eddig mindegyik normálisan működik.

A legénység már az űrrepülőgép fedélzetén van, a kisegítő személyzet ("closeout crew") ezekben a percekben zárja be a Discovery ajtaját. (Fotónk a bejárati ajtó szintjét, az ún. közép-fedélzetet (mid-deck) mutatja, az űrhajósok beszíjazásakor. - NASA TV)

Hétfő 21.10: Jelenleg is rendben halad a Discovery startelőkészítése és a visszaszámlálás. A start tervezett időpontja közép-európai idő szerint kedden 16:39. A legénység ezekben a percekben egy max. 9 órás nyugovóra tér.

Eközben a startállásban természetesen tovább folyik a munka. Amíg a repülő személyzet pihen, a földi szolgálatok elvégzik többek között
* az APU (az aerodinamikus kormányfelületek és a főhajtóművek mozgatásához hidraulika-nyomást biztosító rendszer) ellenőrzését,
* aktiválják az elektromos áramot biztosító üzemanyagcellákat,
* eltávolítják az indítóállásból a szakemberek egy jelentős részét,
* "beindítják" a houstoni irányítóközpontot is,
* és megtartják azt az időjárási eligazítást, melytől függővé teszik, hogy megkezdődhet-e a folyékony hidrogén és oxigén betöltése.

Végül, amennyiben minden rendben van, akkor a repülőszemélyzet ébresztése után mintegy fél órával (azaz a tervezett indítás előtt mintegy 10 órával) a startállásban megkezdik a Discovery folyékony hajtóanyagtartályának feltöltését. Ez a folyamat közel három órán át tart, miközben a személyzet megreggelizik, a parancsnok és a pilóta megkapja az időjárási információkat, majd a teljes csapat elvonul a "tiszta szobába", ahol elvégzik orvosi vizsgálatukat majd beöltöznek. Mire ezzel is végeznek mi magyarok talán már ebédelünk, a Discovery startjáig pedig még mintegy négy óra lesz hátra.

Hétfő 14.00: Július 26-án (kedden) a NASA újabb kísérletet tesz arra, hogy felújítsa a több mint két éve megszakított űrrepülőgépes utakat. A startot többen ellenzik, ugyanis a Shuttle két üzemanyag-szenzora nem száz százalékos. Ráadásul jelenleg 40% az esélye annak is, hogy rossz időjárás miatt kell majd a startot elhalasztani.

Mint arról Olvasóinkat korábban tájékoztattuk, az első kísérletre még július 13-án (közép-európai idő szerint az esti órákban) került sor, ám akkor egy üzemanyagszintre vonatkozó hibajelzés miatt a visszaszámlálást néhány órával a start előtt leállították.

A 13-i hiba

A 13-i visszaszámláláskor az érzékelők ellenőrzésekor kér szenzor hibás jelzést adott. A kérdéses szenzorok a külső üzemanyagtartályban lévő hidrogén (üzemanyag) szintjét érzékelik, pontosabban az üzemanyag elfogyása előtt néhány másodperccel adnak jelzést. A jelzés alapján a vezérlő számítógépek leállítják az űrrepülőgép főhajtóműveit. Erre azért van szükség, hogy a hajtóműveket tápláló turbószivattyúk ne fussanak szárazon, ez ugyanis súlyosan károsítaná őket. Normál esetben ezeket a szenzorokat nem használják, annyi tartalékkal indul az űrrepülőgép, hogy a névleges pályát a kérdéses szint alatt elérje. Ha viszont valahol szivárog az üzemanyag (mint például az STS-93 repülés indításakor, Eileen Collins első parancsnokságakor, amikor is a Chandra űrteleszkópot állították pályára), akkor működésbe léphetnek.

Négy ilyen érzékelő van mind a hidrogén-, mind az oxigéntartályban, és a repülési szabályok értelmében mindegyik érzékelőnek működőképesnek kell lennie. Ezzel biztosítható a megfelelő tartalék, illetőleg megakadályozható a főhajtóművek idő előtti leállása.

Hibakeresés és a NASA döntése

A NASA szakemberei 13-a óta folyamatosan vizsgálták és elemezték a jelzést, ám igazából nem sikerült megfejteniük, hogy a nevezett szenzor miért adott akkor teli (nedves) jelzést, miközben a mesterségesen generált tesztkörülmények miatt üres tartályt kellett volna jeleznie. Közel kétheti vizsgálat és tesztelés után a NASA most úgy döntött engedélyezi a startot az egyszer hibásan működő szenzorral – ám a szokásostól eltérő visszaszámlálási eljárással. Eszerint
azonnal leállítják a startot,
* ha egynél több hidrogénszint-jelző hibásan működik, vagy
* ha bármelyik oxigénszint-jelző hibásan működik, vagy
* ha az 1-es, vagy 3-as számú hidrogénszint-jelző ad rendellenes jelzést.
Folytatják a visszaszámlálást (azaz megkísérlik az indítást),
* ha mind a négy hidrogénszint-jelző normálisan működik, vagy
* ha csak a 2-es számú hidrogénszint-jelző működik rendellenesen, vagy
* ha csak a 4-es számú hidrogénszint-jelző működése rendellenes.

A sajtónak nyilatkozó Michael Griffin NASA igazgató a következőket mondta: „Nyugodt vagyok a döntésünkkel kapcsolatban. Még amennyiben a nevezett szenzor ismét hibásan működik, akkor is vannak további, független érzékelőink – nincs tehát szó a biztonságot nélkülöző repülésről.”

Eileen Collins parancsnoknő a canaverali repülőtérre érkezve újságíróknak válaszolva elmondta, hogy a NASA több mint 160 pozitív eredményt hozó szenzor-tesztje „megfelelő bizalommal tölti el a személyzetet” a repüléssel kapcsolatban és a személyzet tagjai „úgy gondolják, hogy a mérnökök megfelelő repülési tervet dolgoztak ki”.

Másik probléma az időjárás. Jelenleg 40% a valószínűség annak, hogy az időjárás miatt kell a startot elhalasztani. Nem indulhat az űrrepülőgép egy bizonyos szélsebesség felett, de akkor sem, ha túl sok felhő lesz az égen. Az előbbi a repülésvezérlő-rendszert teheti túlzottan próbára, az utóbbi megakadályozhatja, hogy a biztonsági kamerák kövessék az emelkedést. Amennyiben zivatarfelhők 20 mérföldnél (kb. 36 km) jobban megközelítik a starthelyet, szintén leállítják a visszaszámlálást a villámveszély miatt.

Amennyiben minden simán megy, akkor a Discovery kedden közép-európai idő szerint 16:39-kor startol, másfél hetet tölt a Nemzetközi Űrállomásnál és augusztus 7-én tér vissza a Földre.

Amennyiben a keddi start nem sikerül, a szakemberek még július végéig próbálkozhatnak. Utána a Nemzetközi Űrállomás irányába „nyitott” indítási ablak „becsukódik” és legközelebb már csak szeptemberben lehet újra próbálkozni…

A személyzet

Képünkön az STS-114 (Discovery) legénysége. Elöl jobbról-balra: Eileen M. Collins (parancsnok-pilóta), Wendy B. Lawrence (küldetés specialista), James M. Kelly (pilóta). A hátsó sorban balról-jobbra: Stephen K. Robinson, Andrew S. W. Thomas, Charles J. Camarda és Szojcsi Nogucsi - valamennyien küldetés specialisták. Az amerikai Robinson és a japán űrügynökséget képviselő Noguchi űrsétákat is végre fog hajtani az ISS-nél, ezért a fotózáshoz is ennek megfelelően öltöztek. (NASA fotó)

Eileen Collins volt a NASA első űrrepülőgép-pilótanője, majd parancsnoknője. Előző (harmadik) repülése (STS-93, 1999-ben) idején lett övé a megtisztelő cím, akkor a Columbia fedélzetéről pályára állították a Chandra röntgentávcsövet. A csapatból csak Camarda amerikai és Nogucsi japán asztronauták újoncok, azonban ők is nagyon jól ismerik az űrállomás és az űrrepülőgépek fedélzeti rendszereit.