Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Ritka páros
(Rovat: Az Űrállomás és Oroszország, Az Űrállomás és kontinensünk - 2022.07.31 07:15.)

Először az ISS történetében: orosz és ESA-űrhajós együtt hajtott végre űrsétát.

A különleges űrsétát Oleg Artyemjev orosz és Samantha Cristoforetti ESA-űrhajós hajtotta végre. A Poiszk modul zsilipkamrájának ajtaját július 21-én 14:50 UT-kor nyitották ki, majd 7 óra 5 percig tartó munkájuk végeztével 21:55 UT-kor zárták be. Az ISS-en kívül végzett munkájuk során folytatták az ISS európai robotkarjának beüzemelését, és pályára állítottak tíz, rádiótechnikai kísérletek céljára szolgáló nanoműholdat. Ez volt az európai robotkar aktiválása céljából végzett harmadik űrséta. Az európai robotkart éppen egy évvel korábban, az orosz Nauka modullal együtt juttatták fel az ISS-re.


A júliusi űrséta Cristoforetti számára az első volt pályafutása során, Artyemjev számára viszont már a hatodik. (Kép: NASA TV / Spaceflight Now)

Bár a mostani űrséta már a 251. volt az ISS történetében (és a hatodik ebben az évben), több szempontból is különleges. Most először fordult elő, hogy ESA-s és orosz űrhajós együtt végzett űrsétát. Az űrséták többségét tisztán amerikai (145 alkalommal), illetve tisztán orosz párosok (40 alkalommal) végezték, míg 25 alkalommal orosz–amerikai páros lépett ki a világűrbe, de ez utóbbi csak az ISS építésének időszakára volt jellemző, utoljára 2009-ben fordult elő. Az európai űrhajósok 24 alkalommal amerikai, egyszer japán és most először orosz kollégájukkal együtt végeztek űrsétát. Az ISS további 15 űrsétáját amerikai–kanadai (7), illetve amerikai–japán (8) párosok hajtották végre.


Cristoforetti munkában. (Kép: ESA / NASA)

Ez volt a negyedik alkalom, amikor európai űrhajós orosz Orlan szkafanderben végzett űrsétát, de az első ilyen alkalom, amikor ezt az ISS-en tették. A korábbi három orlanos űrsétát az európai űrhajósok még a Mir fedélzetéről, az 1980-as és 1990-es években hajtották végre. Cristoforettinek azért kellett ezúttal az orosz szkafandert használnia, mert az amerikai űrruhák használatát a korábbi vízszivárgás miatt további intézkedésig csak vészhelyzetben engedélyezik.

Az európai robotkar (ERA, European Robotic Arm) a harmadik ilyen eszköz az ISS fedélzetén, egy kanadai és egy japán robotkar után. Míg a kanadai robotkart az ISS amerikai részére szerelték fel, az európai kar az orosz szegmensen fog működni. Fejlesztése 1996-ban kezdődött, de a Nauka modul építésének csúszása miatt több mint egy évtizedig raktárban várta, hogy a világűrbe kerüljön. Az ESA közlése szerint a robotkar 11,3 méter távolságig nyújtható ki, teherbírása 8 tonna, amely tömeget 5 milliméter pontossággal képes mozgatni. Teljes egészben előre programozható a működése, ami könnyebbséget jelent az űrhajósok számára. Újdonság a korábbi robotkarokhoz képest, hogy nemcsak az ISS belsejéből, hanem egy külső panelről is vezérelhető. Az ERA-t egy későbbi orosz űrséta során fogják áthelyezni végső működési helyére.

Az űrséta során pályára állított 10 orosz nanoműhold a kurszki Délnyugati Állami Egyetemen készült, azokat februárban és júniusban Progressz teherűrhajókkal vitték az ISS-re, majd az űrséta során Artyemjev és Cristoforetti vitték ki az ISS-en kívülre, ahol egyenként, kézzel szabadon engedték a CubeSatokat. A kis műholdak várhatóan néhány hónapos élettartamúak lesznek, ezután a Föld légkörébe lépve megsemmisülnek.


Az ESA űrhajósa, Samantha Cristoforetti orosz társával 10 rádiótechnikai kísérleti műholdat is pályára állított. (Kép: NASA TV / Spaceflight Now)

Űrsétájuk során a két űrhajósnak fel kellett volna szerelnie a Zarja modulra egy, a Poiszk felé kinyúló teleszkópos tartórudat, hogy az arra erősített kamerával segíteni tudják az űrsétákat, de ezt a műveletet az egyéb feladatok elhúzódása miatt az irányítóközpont későbbre halasztotta.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021