Visszavonulás a mentőűrhajókba
(Rovat: Az űrállomás és Oroszország, Az űrállomás és az USA , Környezetünk védelme - 2021.11.17 07:15.)

Egy orosz műhold-megsemmisítési teszt miatt volt hétfőn riadó a Nemzetközi Űrállomáson.

Az amerikai űrhaderő illetékesei szerint november 15-én az oroszok eltaláltak és megsemmisítettek egy a szovjet időkből származó, már használaton kívüli, még 1982-ben indított katonai műholdjukat. A kb. 2 tonnás Kozmosz-1408 (Cselina-D) mintegy 485 km-es magasságban, 82,6° hajlásszögű pályán, északról dél felé haladt, amikor a becsapódás érte. Az amerikaiak szerint Pleszeckből 2014 óta már több mint tíz alkalommal indították a műholdak megsemmisítésére alkalmas orosz Nudol rakétákat, de most először telibe is találtak egy űreszközt. Orosz kormányzati részről egy ideig hivatalosan nem kommentálták az eseményt. Később Oroszország elismerte a fegyverteszt tényét, viszont tagadta, hogy ez veszélyes lett volna más űreszközökre.

Az esemény nyomán amerikai szakértők becslése alapján akár több százezerre tehető űrszemétdarab keletkezett, amelyek jelentős része évekig-évtizedekig a Föld körüli pályán maradhat, ezzel ütközési veszélyt jelentve az alacsony pályák amúgy is zsúfolt térségében. Az újonnan keletkezett nagyobb, a Földről is követhető törmelékdarabok száma bő másfél ezerre becsülhető.

Az első látványos óvintézkedésekre már aznap sort is kellett keríteni a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), amelynek hétfős személyzete visszavonulni kényszerült a mentésük esetére készen álló űrhajókba.

Az ISS-ről szeptember 28-án, a Szojuz MSZ-18 űrhajóról készített fénykép. (Kép: Roszkoszmosz)

Az ISS-nél jelenleg két űrhajó van kikötve. Az orosz Szojuz MSZ-19 utasai Anton Skaplerov, Pjotr Dubrov (Oroszország) és Mark Vande Hei (USA). Az amerikai SpaceX Crew Dragon (Crew-3) utasai pedig Raja Chari, Thomas Marshburn, Kayla Barron (USA) és Matthias Maurer (ESA / Németország). A földi irányítók magyar idő szerint reggel 8-kor rendelték el az űrállomás evakuálását, a közelgő törmelékfelhőre tekintettel. A négy amerikai, két orosz és egy német űrhajós közel 2 órán át tartózkodott az űrhajókban. Ez egy rutineljárás azokra a váratlan esetekre, amikor az ISS-t valamilyen előre látható veszély – jellemzően egy a közelben elhaladó, méretes űrszemétdarab – fenyegeti. Ilyenkor végső esetben, ha az ISS súlyosan megsérülne és alkalmatlanná válna az ott-tartózkodásra, az űrhajósok visszaindulhatnak a Földre, egy vészleszállást megkísérelve. Szerencsére most nem történt baleset, bár szinte megelevenedni látszottak a 2013-as Gravitáció című film kezdő jelenetei, amikor egy orosz műhold-megsemmisítésből származó törmelékfelhő okozott végzetes sérülést az űrrepülőgépen.

Bár az űrhajósok a két legkockázatosabbnak tűnő űrszemét-megközelítés elmúltával végül visszatérhettek a bázisra, de azt az utasítást kapták, hogy egyelőre tartsák zárva az egyes külső modulokat (például az európai Columbus és a japán Kibo kutatómodulokat, a Quest zsilipmodult) elválasztó ajtókat. Az ISS fő tengelye mentén elhelyezkedő modulok nyitva maradhattak, így az átjárás is megmaradt az amerikai és az orosz szegmensek között. Az általános veszély nem múlt el, hiszen a keletkezett törmelékfelhő rendszeresen útba eshet az ISS pályája mentén. Az óvintézkedések egyelőre keddig maradtak. Az űrhajósok munkaprogramja is felborult, például lefújtak egy robotkaros külső műveletet.

Mind a NASA vezetői, mint az amerikai külügyminisztérium képviselői felelőtlen és veszélyes lépésnek minősítették az orosz műhold-megsemmisítési tesztet. Furcsa módon nem csak más országok űrhajósaira, de az orosz kozmonautákra nézve is kockázatos volt a művelet. Az ISS-en kívül ugyancsak Föld körüli pályán van a kínaiak űrállomása, fedélzetén jelenleg három űrhajós dolgozik. Az ISS pályamagassága kb. 420 km, a kínai űrállomásé 385 km. Bár a Kozmosz-1408 valamivel magasabban repült, a megsemmisítésére küldött rakétával történt nagy sebességű ütközése következtében magasabb és alacsonyabb pályákra is szóródtak a törmelékdarabjai.

Természetesen nem csak az emberes űrrepülésre, de számos kulcsfontosságú műholdas rendszerre is veszélyt jelentenek az efféle incidensek. A műhold-megsemmisítési teszt nem példa nélkül álló, 2007-ben például Kínából „szedték le” saját kiszolgált meteorológiai műholdjukat. Annak a darabjai időnként még most is kiváltanak riasztásokat, szakérők szerint 20 évvel az esemény után a keletkezett törmelék fele még mindig pályán lesz, nem jut el a légköri megsemmisülésig. (Épp a múlt héten kellett kicsit megváltoztatni az ISS pályáját egy ilyen közelgő kínai műholddarab miatt.) India 2019-ben próbálta ki saját műhold-megsemmisítő fegyverét – szerencsére kisebb pályamagasságban, ahonnan az űrszemét a természetes magasságcsökkenés révén hamarabb eltűnik. Az Egyesült Államok 1985-ben semmisítette meg egy saját katonai műholdját, 2008-ban pedig egy irányíthatatlanná vált kémműhold vált célponttá, biztonsági indokkal.