Európai mozaik – 2021. június
(Rovat: Az űrállomás és kontinensünk, Európai űrpolitika - 2021.07.13 07:15.)

Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Irány az ISS!

Lehet, hogy a Dream Chaser az öreg kontinensről is startolhat – legalábbis ha megvalósul a Sierra Space (SS) terve! A cég június elején írt alá erről egyetértési nyilatkozatot (MoU) a brit Spaceport Cornwallal. Mint ismeretes, a Sierra Nevada Corporation csoport tagja építi a hamarosan automatikus teherűrhajóként a Nemzetközi Űrállomásnál (ISS) (is) kipróbálandó Dream Chasert. Ha megvalósul, ez lesz a világon az első – és jó ideig egyetlen szolgálatban lévő – magán-űrrepülőgép. Az SS Dream Chaser egyelőre csak automatikus üzemmódban fog működni, de a cég nem vetette el az eredeti, a személyzetes, orbitális magánűrhajóra vonatkozó tervet sem. (A Spaceport Cornwallról, illetve a brit asztronautikai indítóhelyekről már többször is írtunk havi mozaikjainkban.)

Az automatikus Dream Chaser úton az ISS-hez. Hátsó részén a dokkoló-átszálló-műszaki egység, mely a visszatéréskor megsemmisül. (Kép: Sierra Nevada Corporation)

Indításra kész a soron következő európai robotkar. Mint az ismert, akár már júliusban indulhat az immár két évtizede elkészült orosz nehéz űrállomásmodul, melyet immár Nauka (tudomány) néven ismerünk. A Nauka szállítja a világűrbe az ISS „orosz oldalán” szolgáló új ERA-t (European Robotic Arm). Az ERA hossza 11,3 méter és megvalósításának fővállalkozója az Airbus Defence and Space. Az eszköz célja elsősorban az űrséták támogatása azzal, hogy az ISS különböző részeire szállíthat nagy tömegű (akár 8 tonnás!) vagy nagy méretű terhet, illetve a kar végére „rögzített” szkafanderes kozmonautát. Az akár 5 mm-es pontossággal pozicionálható kar három helyről is működtethető. Mozgatható az űrállomás belsejéből, vagy a „végén” álló űrhajós előtt lévő pultról – sőt akár a földi irányítóközpontból is, vagy közvetlen „összelátással” a földi állomás és az ISS között, vagy az ESA geostacionárius átjátszó műholdján keresztül.

Irány a Hold!

A norvég KSAT biztosíthatja az amerikai Intuitive Machines (IM) Holdhoz és Holdra tervezett űrszondái számára a kommunikációs szolgáltatásokat. A hosszú távú szerződés értelmében a tromsői székhelyű cég már akár 2022-től (az IM-1 repülés) segítheti az amerikai cég küldetéseit az indítás, a korai repülés, az átmeneti pálya, a Hold körüli pályára állás és a leszállás szakaszaiban. Mivel az Intuitive Machines szondái egy nagyon speciális – igen elnyújtott Föld körüli – pályát használnak az első 24 órában, ezért sok és nagyon gyorsan mozgó antennára lesz szükségük. Erre pedig a KSAT (Kongsberg Satellite Services) felkészült, hisz 25 helyszínen összesen 200 antennájuk van. (Az IM-1 repülés egyébként történelmi lehet abban az értelemben, hogy az Apollo-repülések óta ez lenne az első olyan amerikai holdkísérlet, melyet Houstonból irányítanak.)

Az IM-1 a Holdon. (Fantáziakép: Intuitive Machines)

A KSAT legnagyobb, a Spitzbergákon (Svalbard) levő műholdkövető állomása. (Fotó: KSAT)

Űrpolitika, személyi ügyek

Johann-Dietrich (Jan) Wörner a jövőben a Seraphim Capital nevű űripari befektető cég csapatát erősíti. Wörner 2015 és 2021 között az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatójaként, 2012 és 2014 között az ESA Tanácsának elnökeként tevékenykedett. Most – szenior tanácsadóként – csatlakozik a Seraphim felügyelő bizottságához.

Június 11-én a brit bormány Paul Bate-et nevezte ki a Brit Űrügynökség (UK Space Agency) vezetői (CEO) pozíciójába. A Graham Turnockot váltó menedzser jelenleg még a Babylon Health kereskedelmi tevékenységért felelős alelnöke. A Babylon Health egészségügyi szervezetekkel dolgozik világszerte és persze otthon is, ahol az NHS-szel kooperál. Bate korábban – kormánytisztviselőként, 2011 és 2013 között – a miniszterelnök, illetve a miniszterelnök-helyettes egészségügyi és felnőttápolási ügyekért felelős tanácsadója volt.

Májusi mozaikunk második részében, illetve áprilisi összefoglalónk első részében is írtunk a tavasszal felállt EUSPA-ról. Persze, miután az Európai Unió új, űrtevékenységért felelős szervezete felállt, és vezetője is lett, ideje volt, hogy végre „pénz is álljon a házhoz”. Nos, június 22-én az EU és az ESA által szentesített megállapodás értelmében az Európai Unió 2021 és 2027 között 9 milliárd eurót költhet űrtevékenységre. Ennek elsődleges haszonélvezője természetesen a „fejlesztő, tervező és építő” ESA, illetve a(z űripari) vállalkozások lesznek. A szerződés nem csak a költségvetés biztosításáról szól, de részletezi az EU, az ESA és az EUSPA feladatait és felelősségi területeit.