Európai mozaik – 2021. március
(Rovat: Az űrállomás és kontinensünk, Időjárás és előrejelzése , Európai űrpolitika - 2021.04.06 07:15.)

Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Újabb űrhajós

Március 1-jén véglegesítették a SpaceX Crew-2 jelű repülésének személyzetét. A két amerikai (Shane Kimbrough parancsnok, a kép jobb szélén) és Megan McArthur pilóta, a kép bal szélén) mellett a küldetésspecialisták külföldiek lesznek. A japán JAXA-t Akihiko Hoside (Akihiko Hoshide), míg Európát Thomas Pesquet (a képen balról a második) képviseli. Miután a start várható ideje április 22., röviden bemutatjuk olvasóinknak a francia ESA űrhajóst.

(Kép: NASA)

Thomas Gautier Pesquet 1978. február 27-én Rouenben született, repülőmérnök, EASA kereskedelmi pilóta és ESA űrhajós. Űrhajós képzését 2009 májusában kezdte, az alaptréninget 2010 novemberében fejezte be. 2016 novembere és 2017 júniusa között a Nemzetközi Űrállomás (ISS) 50. és 51. személyzeteinek tagja volt. Mostani repülése – ha minden jól megy – hat hónapig fog tartani.

Űrpolitika

Március 8. óta új ügyvezető titkára van az Európai Világűrjogi Központnak. Rosanna Hoffmann korábban a Bécsi Egyetemen, az Európai, Nemzetközi és Összehasonlító Jogi Tanszéken dolgozott, szakterülete a nemzetközi jog és a nemzetközi kapcsolatok volt. Még korábban az Osztrák Igazságügyi Minisztériumban volt alkalmazásban. Az 1989-ben alapított ECSL (European Center for Space Law) új irányítója alapdiplomáját a Bécsi Egyetemen szerezte politikatudományból, majd a Kremsi Duna Egyetemen mesterfokozatot szerzett nemzetközi kapcsolatokból.

Március közepén Görögországban nyílt meg az ESA legújabb üzleti inkubátora (BIC, Business Incubator Center). Az Európai Űrügynökségnek jelenleg 17 ország 21 városában (köztük Budapesten) van üzleti inkubátora. Ezek a központok tavaly már közel 180, az első BIC létrehozása óta pedig összesen több mint 700 start-up céget indítottak útjukra az öreg kontinensen.

Március legvégén nyílt meg Mexico City-ben az EU Galileo Information Center (GIC). Az Európai Bizottság megbízásából létrehozott információs központ feladata az EU űrprogramjának népszerűsítése, ezen belül pedig elsősorban az EGNOS és a Galileo navigációs műholdrendszerek promóciója. A GIC-t technikailag a Telespazio Ibérica hozta létre és irányítja, helyi és spanyol partnerek (pl. Everis, Enaire, Geotecnologías, Universidad Politécnica de Madrid, és Universidad Nacional Autónoma de México) közreműködésével. A GIC „területi illetékessége” egyébként nem csak Mexikóra, hanem egész Közép-Amerikára és a karibi térségre kiterjed. (Az Uniónak nem ez az első információs központja Latin-Amerikában, hisz 2019 novemberében már nyílt egy-egy létesítmény Brazíliában és Chilében.)

Műholdak a Föld körül

Március 1-jei hír, hogy az Európai Bizottság a GMV vezette konzorciumot bízta meg az Európai Űrforgalmi Irányító Rendszer (EUSTM, European Space Traffic Management) koncepciójának kialakításával. Az EUSTM feladata lesz a Földet közelítő veszélyes égitestek, az ismert űrtörmelékek követése, ismeretlen objektumok keresése és felfedezése, valamint űrszemét-eltávolító technológiák kidolgozásának támogatása, majd pedig alkalmazása. A projekt jelenlegi – első – lépcsője 2022. augusztus végéig tart, költségvetése 1,5 millió euró.

Az OHB Sweden építheti az európai Sarkköri Időjárási Műhold (Artic Weather Satellite) konstellációt (képünkön) – jelentette március 10-én Párizsból az ESA. Miután az európai Meteosat műholdak geostacionárius pályájukról nem láthatják a sarkvidékeket, a poláris pályán keringő MetOp holdak pedig csak rövid ideig haladnak el az északi vagy déli pólusvidék felett, gyakorlatilag nincs „szinte folyamatos” információgyűjtés.

(Kép: OHB Sweden)

Márpedig a cél a „forecasting” (előrejelzés) helyett a „nowcasting”, vagyis az ultrarövidtávú, szinte azonnali előrejelzés lenne. A 32 millió eurós szerződés értelmében egy olyan műhold-konstellációt kell kidolgozni, melynek egyetlen műszere egy 19 csatornás mikrohullámú radiométer. A szerződést Toni Tolker-Nielsen (az ESA Földmegfigyelési Programjainak megbízott igazgatója) és Benoit Mathieu (az OHB Sweden ügyvezető igazgatója) írták alá. A projektben 12 ország 31 cége (köztük 14 kis- és középvállalkozás) vesz részt. A konzorciumvezető felelős a műholdért, az Omnis Sweden irányítja a mikrohullámú radiométer elkészítését, míg a Thales Alenia Space a földi szegmens megépítésének fővállalkozói.

Hold és Mars

A spanyol UARX Space magánvállalkozás és a német DLR űrkutatási szervezet közösen fog dolgozni néhány alacsony pályás (LEO) és Hold-küldtésen – szólt a két szervezet közös sajtóközleménye március 18-án. Az együttműködési szerződés értelmében a spanyolok műholdjainak, Holdra szálló egységének és Hold-orbiterének fejlesztésébe beszáll az 54 kutatóintézetet magába foglaló és 10 ezer embernek munkát adó német Repülési és Űrkutatási Központ, a DLR.

Egyelőre sikeresek az ExoMars 2022 egységeinek tesztjei – jelentette március 9-én az ESA Párizsból. A szállítóegység, a leszállóegység, az orosz Kazacsok felszíni egység, valamint az európai Rosalind Franklin rover tesztelését egyaránt a Thales Alenia Space cannes-i és torinói telephelyein végezték és végzik. Az ESA–Roszkoszmosz ExoMars két lépésből álló projekt. Az ExoMars 2016 a 2016 tavaszán indult Trace Gas Orbiter nevű keringő szondát, és a – kudarcot vallott – Schiaparelli leszállószondát tartalmazta. A második lépés lesz az ExoMars 2022, mely egy komplex európai–orosz űrszondaegyüttes. Ezt egy orosz Proton-M rakéta és Briz-M gyorsítófokozat fogja elindítani Kazahsztánból a vörös bolygó felé, valamikor 2022. szeptember 20. és október 1. között.

(Kép: ESA)