ESA sajtótájékoztató
(Rovat: Az űrállomás és kontinensünk - 2018.01.30 07:15.)

Az ESA főigazgatója, Johann-Dietrich Wörner a hagyományoknak megfelelően január közepén évindító sajtótájékoztatót tartott.

Johann-Dietrich Wörner, az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatója 2018. január 17-én tartotta hagyományos, évindító sajtótájékoztatóját, amelyben tájékoztatást adott 2017 legfontosabb eseményeiről, és arról, mi várható az űrügynökség háza táján 2018-ban.

Az ESA főigazgatója, Johann-Dietrich Wörner 2018. január 17-én tartotta hagyományos, évindító sajtótájékoztatóját. (Kép: ESA / Stephane Corvaja 2018)

A szokásokkal ellentétben az ESA honlapján ezúttal nem az eseményről készült videofelvételt tették közzé, hanem külön a hangfelvételt és külön az előadó által vetített nem kevesebb mint 98 diát (lásd a lenti linkeket). A program első részében a főigazgató az ESA tevékenységét bemutató előadást tartott, majd válaszolt az újságírók ehhez kapcsolódó kérdéseire. Újdonság volt a korábbi évekhez képest, hogy a sajtótájékoztatón az ESA mindegyik igazgatója (vagy megbízottja) is részt vett, a program harmadik részében az újságírók nekik tehették fel az ESA tevékenységére vonatkozó kérdéseiket. Az alábbiakban a hangfelvétel alapján Johann-Dietrich Wörner prezentációjának legfontosabb megállapításait emeljük ki (elhagyva abból Wörner úr szokásos vesszőparipáit, mint amilyenek az űr 4.0, az Európai Egyesült Világűr vagy éppen a Hold-falu). Az érdeklődők a kérdéseket és válaszokat a hangfelvételen 1:12 órától hallgathatják meg.

A sajtótájékoztató első részében az ESA főigazgatója, Johann-Dietrich (Jan) Wörner beszámolt az űrügynökség 2017-es eredményeiről és idei terveiről. (Kép: ESA)

A főigazgató bemutatta az ESA 2018-as költségvetési diagramjait, amelyeket a jelen lévők kinyomtatva kézbe kaptak, a részleteket illetően pedig a kérdésekre utalt. Elmondta, hogy az ESA székházának egy részét azbesztmentesítés miatt máris lezárták, majd néhány hónapon belül az egész épületet bezárják, ezért az irodákat „néhány évre” egy közeli irodaépületbe költöztetik. Elindították az ESA digitalizációjának ütemtervét (ESA Digital Agenda), amelynek egyik pontja a kommunikáció (így remélhetjük, hogy a jövőben még bőségesebb és könnyebben elérhető információt bocsátanak rendelkezésre). A jövőben külön megbízott felügyeli az ESA-n belüli diverzitás ügyeit, a fogalom minden vonatkozásában. Érdekes újdonság várható október végén, amikor az ESA történetében először aukciót rendeznek, ahol az ESA tulajdonában álló űr-relikviák közül árvereznek el kisebb-nagyobb darabokat.

Az ESA költségvetésének nagyobb része, közel 4 milliárd euró, a tagállamok befizetéseiből származik. Ebből Magyarország 0,2%-ot vállal, noha a kötelező programokból előírt részesedésünk 0,63%. Következésképp, az önkéntes programok területén még az átlagtól is jelentős az elmaradásunk (Kép: ESA)

A tagállamoktól és a partnerszervezetektől, elsősorban az EU-tól befolyó telje, 5,6 milliárd eurós költségvetés felhasználásában változatlanul három terület dominál: a földmegfigyelés, az űrszállítás (azaz a hordozórakéta-fejlesztés) és a navigáció. (Kép: ESA)

Ami 2017 eredményeit és a 2018-as konkrét terveket illeti, a főigazgató a következőket emelte ki. Elindult a Hispasat 36W-1. (Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a távközlés területén készülnek a mega-konstellációk megjelenésére, különös tekintettel ennek űrszemét-vonatkozásaira, az 5G elterjedésére és a kvantumkommunikáció világűrbeli megjelenésére). Elindult a Sentinel–2B és az –5P, amely utóbbit többnek tekinthetjük puszta előfutárnál, hiszen értékes adatokat szolgáltat. (A Copernicus program nyílt adatpolitikájának köszönhetően a programnak több mint százezer regisztrált felhasználója van, de az adatok regisztráció nélkül is használhatók.) A Copernicus program hamarosan a Sentinel–3B startjával folytatódik, miközben folynak az előkészítő tárgyalások a program folytatásáról (Sentinel–7, –8, –9 stb.). A földmegfigyelés területén idén várható a szeleket megfigyelő Aeolus indítása.

A legfontosabb információk az Ariane–6 fejlesztéséről. (Kép: ESA)

2017-ben az Ariane–5 hordozórakéta már sorozatban 82. sikeres startját teljesítette, ami figyelemreméltó teljesítmény. Tavaly három Vega-start volt, a sorozat folytatódik. Eközben folyik az Ariane–6 fejlesztése, amit elsősorban a tengerentúli magáncégekkel folyó verseny kényszerít ki. Továbbfejlesztik a Vega hordozórakétát is (Vega–C), és fejlesztik a súlytalansági kísérletek végzésére alkalmas SpaceRider platformot is, amelyet a Vega–C állíthat Föld körüli pályára. Kourouban folyik az Ariane–6 számára az új, ELA–4 indítóállás építése.

12 ország közreműködésével folyik a Vega hordozórakéta továbbfejlesztése. (Kép: ESA)

Az Ariane–5 tavaly év végi és idei két startjával lényegében befejeződik a Galileo rendszer kiépítése, 2018 második felére már 26 Galileo műhold kering a Föld körül. A DLR 2017-es mérései szerint a Galileo a jelenleg működő műholdas navigációs rendszerek közül a legpontosabb pozíciómeghatározást biztosítja.

Műholdas navigációs rendszerek pontosságának összehasonlítása. (Kép: ESA)

A világűr felderítésének (exploration) területéről kiemelte, hogy folyik a Mars körül keringő TGO (Trace Gas Orbiter) szonda légköri fékezése, az eddigi adatok kifogástalan minőségűek. Bizakodással tekintenek az ExoMars program 2020-as folytatása elé. Az emberes űrrepülések területén kiemelte Thomas Pesquet űrsétáját és Paolo Nespoli VITA küldetését, amely utóbbi ugyan az Olasz Űrügynökség (ASI) küldetése volt, de azt az ESA egyik űrhajósa teljesítette. Építik az európai szervizmodult az amerikai Orion űrhajóhoz, egyelőre az ESM-1 és -2 repülésekhez. A Nemzetközi Űrállomás használatát illetően beszélt az Ice Cubes kezdeményezésről és a Bartolomeo platformról. 2018-ban Alexander Gerst következő küldetésére indul az ISS-re, ahol az űrállomás második európai parancsnoka lesz.

A tudományos kutatást illetően a LISA Pathfinder sikerét hangsúlyozta. Megemlítette a Cassini küldetésének végét, hiszen az a Huygens-szonda révén részben európai program is volt. Bejelentette, hogy február 1-jétől Günther Hasinger lesz a tudományos programok igazgatója az ESA-nál. A jövő küldetései közül az idén induló BepiColombo mellett megemlítette a CHEOPS-ot, a JWST-t (amelyet európai hozzájárulásként az ESA Ariane–5-tel állít pályára), valamint a távolabbi jövőt képviselő Solar Orbiter, Euclid és LISA küldetéseket (amely utóbbi 2034-re tervezett startját illetően kilátásba helyezte, hogy azt talán korábbra hozhatják, mert a szükséges technológia fejlesztése felgyorsítható).

A közeli és távolabbi jövő ESA-s, vagy az ESA közreműködésével megvalósuló tudományos küldetései (Kép: ESA)

Részletesen beszélt az ESA intézményi kapcsolatrendszeréről, amelyre vonatkozóan korábbi cikkünkre és az ott ismertetett kiadványra utalunk. Megemlítette a European Space Technology Master Plan 2017 kiadványt, amely az európai űripari és technológiai együttműködés alapvető kézikönyv-sorozatának legújabb tagja, és amely tavaly első ízben az Európai Bizottsággal együttműködésben készült. Beszélt az ESA inkubációs központok jelentőségéről, amelyekből jelenleg 18 működik Európa különböző országaiban, hálózat létrehozását egyértelmű sikertörténetnek nevezte. Bejelentette, hogy az ESA-t egyre inkább kkv-barát ügynökséggé szeretnék tenni, ezeket a cégeket a jövőben kiemelten kívánják támogatni, mert sok vonatkozásban innovatívabbaknak tekintik őket az óriásoknál. Végül részletesen beszélt biztonsági kérdésekről, a Földet a világűrből fenyegető veszélyekről (NEO, űridőjárás, űrszemét) és azok ESA-nál történő kutatásáról.

Az egyes startokról és űreszközökről korábbi és a jövőben megjelenő cikkeinkben olvashatnak további részleteket.