Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

A sötét anyagot kereső „detektív”
(Rovat: Az űrállomás és kontinensünk, Távoli világok kutatói - 2010.02.20 13:00.)

A valaha épített egyik legizgalmasabb tudományos mérőeszköz, az Alpha Magnetic Spectrometer (AMS), megérkezett az ESA hollandiai tesztközpontjába, az ESTEC-be.

Amint befejezik a mindenre kiterjedő vizsgálatokat, az AMS-t május végén szállítják át az amerikai légierő egy speciális légi szállítóeszközével az ESTEC-ből a Kennedy Űrközpontba, Floridába. A most még a Föld körül keringő Endeavour űrrepülőgép júliusra tervezett, STS-134 jelű küldetése során bocsátják fel, és juttatják el az ISS-hez.

Az univerzum eredetét vizsgáló AMS berendezést az ESA ESTEC hollandiai kutató- és technológiai központjában tesztelik tovább a Large Space Simulatorban (LSS, Nagy Űrszimulátor), az Ügynökség Emberes Repülések Igazgatóságának felelősségi körében. Az LSS-ben műholdak és egyéb űreszközök tesztelését szokták végezni, mielőtt azokat az űrbe juttatnák, így szinte minden típusú űreszközt vizsgáltak már benne. De az AMS detektor mégis nagyon különleges a vizsgálat szempontjából. Nem csak azért, mert az eddigi legnagyobb méretű olyan tudományos eszköz lesz, amelyet az ISS-re telepítenek, de ez az első mágneses spektrométer, ami az űrben repülni fog, és a legnagyobb méretű alacsony hőmérsékletre hűtött szupravezető mágnes, amit valaha is alkalmaztak a világűr körülményei között. Az hollandiai LSS-ben egy hatalmas vákuumkamrát használnak a vizsgálatokhoz, ami kiegészül egy saját, a Napot utánzó fényforrással. A falakat pedig folyékony héliummal hűtik, amivel közelítőleg reprodukálhatók a világűr körülményei. A különböző rázó és akusztikus berendezésekkel, ill. az elektromágneses tesztekkel a start és az űrbeli munkálatok körülményeit utánozzák.


Az AMS jövendő helye a Nemzetközi Űrállomás vázszerkezetén. (Kép: CERN / Université de Genève)

Az AMS az antianyag és a sötét anyag jeleinek megfigyelésével segíti majd a kutatókat abban, hogy jobban megértsék az univerzum szerkezetét és eredetének alapvető kérdéseit. Mintegy „melléktermékként” pedig rengeteg új információt gyűjthet a kozmikus sugárzás forrásairól, a csillagokról és a Tejútrendszertől sok millió fényévnyire található galaxisokról. Nem csak a csillagászok, de a részecskefizikusok is nagyon várják az AMS által begyűjendő adatokat. Az AMS detektor Svájcban, a nukleáris kutatások európai szervezetében, a CERN-ben készült el, ott végezték az első alapvető teszteket is. A berendezés az űrből érkező olyan pozitronokat és elektronokat keresi majd, amelyek a sötét anyag létezésére utaló lehetséges jelekként detektálhatók. A több mint 300 000 csatornán keletkező extrém nagy adattömeget az ISS infrastruktúrájának segítségével küldik le a Földre.


Az AMS összeszerelése a CERN-ben.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024