Az első személyzetes űrrepülés a Columbia tragédiája óta
(Rovat: Az űrállomás és kontinensünk, A Columbia utolsó útja - 2003.04.25 22:28.)

Szombaton kora reggel egy-egy asztronauta és kozmonauta indul a Nemzetközi Űrállomásra, hogy leváltsa a november óta fent dolgozó két amerikai és egy orosz kollégáját.

Jurij Malencsenko parancsnok, az orosz légierő ezredese és Edward Lu fedélzeti mérnök a Szojuz TMA-2 űrhajó fedélzetén startol Bajkonurból, április 26-án 03:55 GMT időpontban. Két nappal később a Szojuz a Nemzetközi Űrállomás (ISS) Zárja moduljának nadir pontján lévő kikötőhöz kapcsolódik, majd Malencsenko és az amerikai-kínai Lu átszállnak az ISS-re. Itt hat nap alatt átveszik az állomást a fentlévő hatodik állandó személyzettől (Expedition 6). Ez a csapat még 2002. november 23-án indult az ISS-re, és a két nappal későbbi sikeres dokkolás óta tartózkodik annak fedélzetén. Eredetileg úgy tervezték, hogy korábban, 2003 márciusában fognak visszatérni az Atlantis űrrepülőgéppel, az STS-114 keretében – ám erre a Columbia elvesztése miatt nem került sor.

A jelenleg fent dolgozó Ken Bowersox parancsnok, Don Pettit ISS tudományos tiszt (mindketten amerikaiak), illetve Nyikoláj Budárin orosz fedélzeti mérnök (az Expedition 6 tagjai) az átadást követően átszállnak a lassan fél éve fentlévő Szojuz TMA-1 űrhajóba, majd azt lekapcsolják a Pirsz dokkoló-modulról, és visszatérnek a Földre. Amikor leszállnak Kazahsztánban, Bowersox és Pettit lesz az első két (hivatásos) amerikai űrhajós, aki orosz űreszközzel tér vissza a Földre. A földetérés után a két amerikai útja is Csillagvárosba vezet, ahol mintegy kéthetes rehabilitáción vesznek részt (ez normális eljárás hosszútartamú repülések után).

Malencsenkó (balra) és (az ekkor már az ISS tudományos tiszt beosztású) Lu a tervek szerint mintegy hat hónapig marad az ISS-en. A felvétel akkor készült, amikor pár nappal ezelőtt megérkeztek Bajkonurba.

Malencsenkó igazi veterán, aki 1994-ben hosszabb időt töltött a Mir űrállomáson, illetve 2000-ben az Atlantis űrrepülőgéppel már eljutott az ISS-re. Ekkor éppen jelenlegi társával, Lu-val hajtott végre 6 óra 14 perces űrsétát. Ennek keretében táp, adat, és kommunikációs kábeleket kötöttek be a nem sokkal korábban érkezett Zvezda modulhoz. A kutató-fizikusi múlttal rendelkező Lu űrhajóskiképzését 1995-ben kezdte, és eddig kétszer járt Föld körüli pályán. (1997-ben az Atlantisszal repült a Mirhez az STS-84-es küldetésben.) A hivatalosan Expedition 7 néven szereplő kettősre nem vár tervezett űrséta, vagy szerelés, hisz amíg a Shuttle repüléseket nem újítják fel, addig modulok összekapcsolására, vagy szerelésekre sem lesz szükség. A tervek szerint a két űrhajós legfontosabb feladata az ISS megfelelő üzemállapotának fenntartása lesz, de folytatják a legfontosabb tudományos, illetve oktatási programokat is. A jelenlegi elképzelések szerint az ISS-hez két Progressz teherűrhajó fogja az utánpótlást (üzemanyag, víz, élelmiszer, oxigén, segédanyagok) szállítani. Az egyik űreszköz júniusban, a másik a nyár végén érkezik az űrállomásra. Kollegiális kézfogásra az Expedition 7 tagjainak csak októberben lesz lehetősége, amikor az ISS-hez dokkol a Szojuz TMA-3. Ekkor - az egyhetes átadást követően – az Expedition 7 a Szojuz TMA-2 fedélzetén tér haza, míg az Expedition 8 fennmarad a TMA-3-mal.

Jelenleg egyébként az oroszok tartják életben az ISS-programot! Az amerikaiak a Shuttle-flotta kiesésével gyakorlatilag semmit nem képesek az űrállomásra juttatni, így a személyzetek cseréje az orosz Szojuz, míg az utánpótlás szállítása és az ISS keringési pályájának időszakos “megemelése” a Progressz űrhajók feladata. A felmerült extra költségekre az orosz kormány a közelmúltban biztosított 1,2 milliárd rubel (kb. 38 millió dollár) rendkivüli keretet. Ennek ellenére mindaddig, amíg az űrrepülőgépek újra rendszerbe nem állnak, az ISS-en egyidejűleg csak két fő fog tartózkodni (a jelenlegi hárommal szemben), annak érdekében, hogy a korlátozott kapacitású Progresszek biztosíthassák az utánpótlást.

(Apagyi Katinka - Szentpéteri László)