Idei ISS-elsőségek
(Rovat: Az űrállomás és az USA, Az űrállomás és Oroszország - 2022.12.29 12:15.)

Mozgalmas éven van túl a Nemzetközi Űrállomás (ISS), és 2023 sem ígérkezik kevésbé érdekesnek.

2022-ben természetesen folytatódott az emberiség állandóan lakott űrbázisának normális üzeme, egymást váltó nemzetközi személyzetekkel, zsúfolt kísérleti programmal, az űrállomáson végzett karbantartási munkákkal. (Közben idén egy másik űrállomás is folyamatosan lakottá vált az alacsony Föld körüli pályák térségében, a kínaiaké – de az egy másik történet.) De ez az év egy sor fontos elsőséget is hozott az ISS-nél. Először dokkolt itt egy új űrhajótípus, a Starliner (egyelőre még űrhajósok nélkül, automata üzemmódban repülve). Most látogatta meg először a bázist egy teljes egészében magánfinanszírozású személyzettel repülő űrhajó, az Axiom-1 küldetés keretében. Új berendezéseket is telepítettek, amelyek hozzájárulnak az ISS működési élettartamának meghosszabbításához.

Az állandó személyzetek sora 2022-ben a 66-os számúval kezdődött, majd a 67-es és a jelenleg is dolgozó 68-as következett. Ezek az időnként változó összetételű „személyzetek” egy-egy kb. 6 hónapos időtartamot fednek le, amelyek kezdete és vége meghatározott személyzetcserékhez kapcsolódik. Amikor ez a cikk megjelenik, az ISS fedélzetén 7 fő, 3 amerikai (Frank Rubio, Josh Cassada, Nicole Mann), 3 orosz (Szergej Prokopjev parancsnok, Dmitrij Petyelin, Anna Kikina) és 1 japán űrhajós (Vakata Koicsi) dolgozik, közülük 5 férfi és 2 nő.

Az ISS 68. személyzetének tagjai. (Kép: NASA)

Mint a világon általában, és az űrtevékenység területén is sok mindenre, úgy az ISS működtetésére is rányomta a bélyegét az Oroszország által februárban indított háború Ukrajna ellen. Bár az űrállomás közös programja kivételesen nem szakadt meg a kiéleződő nemzetközi ellentétek miatt, sőt amerikai és orosz űrhajósok személyzetcserék keretében részt vettek a másik állam űrhajóinak repülésén is, mégis sok dolog érintette hátrányosan az ISS-t. Az Antares hordozórakéta, amelyet kifejezetten az ISS ellátására szolgáló Cygnus teherűrhajók felbocsátása céljából hoztak létre, a korábbi formájában már nem sokáig működhet. A rakéta első fokozata Ukrajnában, egy a harcok során komolyan megrongálódott üzemben készült. Az első fokozatokban pedig két orosz RD-181 hajtómű biztosította a tolóerőt, ilyeneket többé már nem szállítanak. Az Antares rakétának jövőre még egy repülése van hátra, a háború kitörése előtt már az Egyesült Államokba megérkezett részegységek felhasználásával. A Northrop Grumman cég a rakéta áttervezésére kényszerült, az amerikai alkatrészekből épülő új változatot 2024 vége felé szeretnék használatba venni. (Addig a SpaceX Falcon-9 rakétái segítenek be a Cygnus teherűrhajók felbocsátásába.)

A Cygnus NG-18 teherűrhajót a Wallops-szigetről november 7-én elindító Antares 230+ rakéta volt ebből a típusból az utolsó előtti. (Kép: Alex Polimeni / Spaceflight Now)

Ami a kölcsönös személyzetcseréket illeti, azok szerepe annak biztosítása, hogy mindig legyen az ISS fedélzetén legalább egy amerikai és orosz űrhajós, még abban az esetben is, ha valamilyen váratlan vészhelyzetben valamelyik űrhajó utasainak el kellene hagynia a bázist és vissza kellene térnie a Földre. Az amerikai SpaceX vállalat Crew Dragon űrhajójának Crew-5 küldetésén vesz részt először orosz utas, Kikina személyében. Az orosz Szojuz MSZ-22 űrhajó három utasa közt pedig a NASA részéről Rubio érkezett az űrállomásra. Ez az az űrhajó, amely december közepén azzal került a hírekbe, hogy a hűtőrendszeréből az űrbe távozott a hűtőfolyadék. Az incidens vizsgálata jelenleg is folyik. Az első feltételezésekkel ellentétben valószínűtlen, hogy a kb. fél mm-es lyukat, amelyen át az anyag kispriccelt, egy mikrometeoroid ütötte volna. További, jobb minőségű képek alapján igyekeznek rájönni, hogy mi történhetett. A valódi ok kiderítése mellett azt is mérlegelik a szakemberek, hogy kell-e pótűrhajót küldeni a háromfős személyzetért, vagy le tudnak-e jönni a sérült Szojuz MSZ-22-vel is. Ha fel kell értük küldeni üresen a Szojuz MSZ-23-at, arra legkorábban február környékén kerülhet sor, egy hónappal az eredetileg a normál menetrend szerint márciusra tervezett (személyzetes) start előtt. Ebben az esetben azonban felborulna az ISS személyzetváltásainak eltervezett rendje. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor a Szojuz MSZ-22 kabinja üresen térne vissza a Földre.

A Szojuz MSZ-22 űrhajóból kilövellő hűtőfolyadék. (Kép: NASA TV)

A személyzetek tagjaival kapcsolatban a nasaspaceflight.com portálon megjelent összefoglaló cikk megemlít két, az esélyegyenlőséggel kapcsolatos elsőséget, nevezetesen hogy Mann személyében most először repül a őslakos amerikai származású nő, és ugyancsak idén, korábban Jessica Watkins (Crew-4) volt az első afroamerikai női űrhajós, aki féléves küldetést teljesített az ISS-en. Ehhez még azt is hozzátehetjük, hogy Kikina hosszú idő óta az első az amúgy is kis számú orosz női űrhajós közül, aki lehetőséget kapott az űrrepülésre.

Idén két új típusú, kihajtható napelemtábla (ISS Roll-Out Solar Array, iROSA) került fel a régiek mellé. A második esetben a felszereléshez szükséges amerikai űrsétát a Szojuz MSZ-22 incidense késleltette, végül december 22-én tudtak sort keríteni rá. Az új, kiegészítő napelemek révén hosszú időre biztosított lesz a komplexum elektromos energiával való ellátása, ami alapvető a – most úgy tűnik – 2030-ig meghosszabbítandó élettartam szempontjából. Az összesen 6 táblából két, még fennmaradó iROSA felszerelése 2023-ra marad.

2022-ben számos személy- és teherszállító űrhajó érkezett és távozott. Ezekről az Űrvilág híreiből értesülhettek. (Néhány kapcsolódó korábbi cikkünk a lap aljáról közvetlenül is elérhető, a többi pedig az archívum vagy a kereső segítségével könnyen megtalálható. – A szerk.) Az első ilyen esemény január 23-án egy teherszállító Dragon (CRS-24) távozása volt. Az idei év zárásaként is teherűrhajóké volt a főszerep: az év vége felé először az orosz Progressz MSZ-21, majd az amerikai Cygnus (NG-18) és Dragon (CRS-26) dokkolt az ISS-nél.

2023-ra előre tekintve érdemes kiemelni, hogy a tervek szerint két vadonatúj (emberek nélkül repülő) űrjárműtípus – amerikai részről a Sierra Nevada Corporation által gyártott Dream Chaser űrrepülő, orosz részről az új, a Földre való visszatérésre is alkalmas Szojuz GVK teherűrhajó – mutatkozhat be az ISS-nél.