Crew Dragon: sikeres teszt
(Rovat: Az űrállomás és az USA, Űrturisták és magánűrhajók , SpaceX - 2020.01.19 16:40.)

Ma kipróbálták a SpaceX űrhajójának mentőrendszerét. Ez a Crew Dragon űrhajó számára az utolsó nagy mérföldkő az emberes űrrepülések megkezdése előtt.

A NASA megbízásából fejlesztett Crew Dragon (Dragon-2) űrhajó mentőrendszerének próbáját az első jelek szerint ma sikeresen elvégezték. Időjárási okok miatt egy napos késéssel egy a floridai Cape Canaveral bázisról indított Falcon-9 rakéta vitte magával az emberek nélkül előkészített űrhajót. Nagy magasságban, az Atlanti-óceán fölött aztán működésbe lépett a mentőrendszer, amely eltávolította a Crew Dragont a rakétától. Ezzel azt a vészhelyzetet szimulálták, amikor emelkedés közben a hordozórakéta meghibásodik, s az űrhajósok emiatt kényszerleszállást kénytelenek végrehajtani.

A teszt során gyűjtött adatok elemzése nyilván még egy kis időbe telik, de ha mindent rendben találnak, akkor legkorábban már március elején elindulhat első emberes próbaútjára (Demo-2) a Crew Dragon. A fedélzetén két űrhajós, Bob Behnken és Doug Hurley foglal helyet, akik a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) tartanak majd. A pontos időpontot befolyásolhatja még az elvégzendő utolsó két ejtőernyőteszt, valamint az ISS programja, az érkező és távozó egyéb űrjárművek menetrendje is. Az sem dőlt még el, hogy Behnken és Hurley mennyi időt tölt majd el az űrállomáson, mielőtt visszaindulna a Földre.

A NASA űrhajósai, Bob Behnken és Doug Hurley a január 17-ei gyakorlatozás közben, a 39A indítóállásnál, annak a hídnak a belsejében, amelyet a Crew Dragon utasai használnak majd a start előtti beszálláshoz. (Kép: NASA)

A mostani tesztrepülés január 19-én, magyar idő szerint 16:30-kor indult és mindössze 9 percen át tartott. Két, ember alakú tesztbábut is elhelyeztek a kabinban, rajtuk számos érzékelővel, például gyorsulásmérőkkel. A koreográfia szerint a Crew Dragon űrhajó mentőrendszerének nyolc SuperDraco hajtóműve 84 másodperccel a felemelkedés után aktivizálódott, lerepítve a kapszulát a Falcon-9 rakéta tetejéről. A rakéta emelkedése közben ekkor van kitéve a legnagyobb aerodinamikai terhelésnek. Miközben a SuperDraco hajtóművak közel 10 másodpercen át gyorsították az űrhajót, a rakéta első fokozatának hajtóművei automatikusan leálltak. A Falcon-9 darabokra esett, a maradék hajtóanyag felrobbant.

Fantáziarajzon a Crew Dragon leválása az emelkedő rakéta tetejéről. (Kép: SpaceX)

Eközben a Crew Dragon 2,3-szeres hangsebességet ért el, ballisztikus pályán kb. 42 km-es magasságig jutott. A hajtóművek segítségével beállította az ereszkedéshez szükséges pozícióját, levált a visszatéréshez szükségtelen törzse, a hermetikus – majdan az űrhajósok szállítására szolgáló – kapszula pedig négy ejtőernyővel leereszkedett az Atlanti-óceán vizére. A partoktól mintegy 30 km-es távolságban a katonaság, a NASA és a SpaceX hajói várták, hogy begyakorolják a kiemelésének folyamatát, amit akkor is el kellene végezniük, hogy ha űrhajósokkal történne meg a megszakított start. Egy tipikus Crew Dragon repülés alkalmával egyébként ugyancsak az Atlanti-óceánba, Florida keleti partvidékétől bő 40 km-re érkeznek majd vissza az űrhajósok. A landolás után néhány óra elteltével, hajóval érhetnek szárazföldet.

Animáción a Crew Dragon mentőrendszerének tesztje, a repülés fő fázisainak tervezett időpontjaival. (Forrás: SpaceX)

A SpaceX-et a NASA 2,6 milliárd dolláros szerződés keretében 2014-ben bízta meg az űrhajófejlesztéssel. (Az űrügynökség másik kereskedelmi partnere, a Boeing ugyanekkor 4,2 milliárdot kapott a Starliner űrhajó elkészítésére.) Akkor a tervek még 2017-es bemutatkozásról szóltak, azonban menet közben mindkét fejlesztés jelentős késéseket szenvedett.

Ami az ISS űrhajóscseréinek a Crew Dragontól független menetrendjét illeti, a jelenlegi hat lakóból hárman (Alekszandr Szkvorcov, Luca Parmitano és Christina Koch) február 6-án térnek vissza a Szojuz MSZ-13 űrhajóval. Egy darabig csak Oleg Szkripocska, Jessica Meir és Andrew Morgan marad fent, mígnem április 9-én elindul Bajkonurból a Szojuz MSZ-16, rajta orosz részről Nyikolaj Tyihonov és Andrej Babkin, amerikai részről Chris Cassidy. Ők csatlakoznak majd az ISS 62. számú állandó személyzetéhez. Csak nagyjából egy hétig lesznek újra hatan, hiszen hamarosan Szkripocska, Meir és Morgan is visszaindul (Szojuz MSZ-15). Ezután egyedüli amerikaiként Cassidy marad szolgálatban, rá hárul majd az űrállomás amerikai szegmensének üzemeltetése. Ez azt is jelenti, hogy – vészhelyzetek kivételével, amikor egy orosz kollégája is csatlakozhat hozzá – nem végezhetnek amerikai űrsétát, az űrállomáson kívüli javítási munkát, hiszen ahhoz két ember kell. Cassidy egyben az utolsó amerikai, aki az orosz Szojuz űrhajókon a NASA által vásárolt helyek egyikét foglalja el. Orosz társaival együtt várhatóan októberben, fél éves küldetés teljesítése után tér haza.

A NASA egyelőre több lehetőséget vizsgál, hogyan tarthatja fenn a megfelelő létszámú amerikai jelenlétet az ISS-en. Előfordulhat, hogy rákényszerülnek újabb Szojuz ülések vásárlására, de az is meglehet, hogy az új amerikai kereskedelmi űrhajók (Crew Dragon, Starliner) eredetileg néhány naposra vagy hetesre tervezett próbaútjait hosszabbítják meg. Ha további jelentős késések nem lesznek a programban, az idei év vége felé már beindulhat a rendszeres személyzetcsere az új űrhajókkal.